Megérkeztek az első réti cankók
A faj nálunk nem költ, ehelyett tavaszi és őszi átvonulónak számít.
Sajnálatos módon az ide tél csapadékhiánya nagyon érezhető. Nincsenek azok az ilyentájt megszokott vizek a Marcal mentén, amelyek a vízi és parti madaraknak adnak otthont.
Településünk határában több trágyalerakó van, amelyek szélein hígiszap található. Pár napja itt fedeztem fel az idei esztendő első réti cankóit (Tringa glareola). Ezen mesterséges élőhely kiváló táplálkozó helye madarunknak.
A cankók a parti madarak közé tartoznak. Nálunk nem fészkelnek, ehelyett őszi és tavaszi átvonulók. Általában március elő felében jelennek meg példányaik hazánkban, hozzánk legközelebb Észak-Lengyelországban költenek.
A réti cankó erdőfoltokkal szegélyezett északi mocsaraknál, vizenyős legelőkön, nyírbozótosok közti lápréteken, Közép-Európa északi részén pedig nyílt víztükrükkel tarkított fellápokon telepedik meg fészkelőként. Fészkét sűrű gyapjúsásosokban, dús növényzetű rétek zsombékiba építi. Az építőanyag gyapjúsás terméséből, nyír és tőzegáfonya leveleiből épül fel, amelyet oly módon rejt el, hogy még az avatott szemlélő is nehezen talál rá. Fészekalja négy tojásból áll, a tojások körte alakúak, barnássárga alapon nagy csokoládébarna foltokkal tarkítottak. A tompább végük felé a foltozás koszorúszerű.
A költésben mind a két szülő részt vállal. A tojásból a fiókák húsz nap után kelnek ki, tizenöt napos korukban vállnak röpképessé. A faj szépséges népi elnevezései maradtak fenn, ilyen a tyütyüke és csücsüke, amelyek minden bizonnyal hangjára utalnak.
Védett madár, természetvédelmi értéke 25 ezer forint.
Több tíz kilométerre elhallatszik a hím ámbráscetek hangja
A hím nagy ámbráscetek képesek az állatvilág leghangosabb kommunikációjára.
Különleges eszközhasználatot vettek videókra delfineknél
Egyes delfinek képesek csigaházzal vadászni, és a tudást akár át is adhatják fajtársaiknak.
A Sárkányok háza sárkányáról neveztek el egy új állatfajt
A Syrax-hegyiagámát egyelőre kizárólag a Me Vong Nemzeti Park örökzöld erdeiben találták meg.
Így próbálják megmenteni a Kis-Duna egyik csallóközi ágát
A Csallóköz egykor kristálytiszta vizű Tőkési-ágának megmentését közel 900 ezer eurós természetvédelmi projekt szolgálja.
Néhány centiméterre állt meg a királykobra a magyar filmestől
Csapó András rendezőt minden munkájában ugyanaz a két szenvedély vezeti: a vad természet megismerése és a távoli kultúrák felfedezése. Bali, az istenek szigete e két világ különleges találkozási pontja, nem csoda, hogy legújabb, kígyókról szóló, független készítésű dokumentumfilmjének helyszínéül is ezt választotta.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
