Tíz éve nem látott állat tűnt fel a Vértesben

Közel egy évtized után ismét sikerült megtalálni a Vértesben az Anker-araszolót, régebbi nevén magyar téliaraszolót (Erannis ankeraria) – számolt be róla a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság.

Ezt a lepkefajt hazánkban, a mai Budapest területén, a Széchenyi-hegy délkeleti lejtőjén (Farkasrét) fedezték fel és sokáig csak ez az egyetlen élőhelye volt ismert. 1919-20-ban ezt az erdőt kiirtották, így típuslelőhelye elpusztult. Később megtalálták a Mecsekben, a Vértesben, a Balaton-felvidéken és a Mátrában is. Hazánkon kívül Olaszországból és a Balkán-félsziget néhány pontján bizonyították még jelenlétét, egy másik alfaja pedig Kis-Ázsiában él.

A Kárpát-medencében mindenütt a szubmediterrán bokorerdők lakója, igen lokális és összességében ritkának nevezhető, a hazai fauna kiemelt természetvédelmi jelentőségű képviselője.

Ezért is került fel az EU közösségi jelentőségű (Natura 2000) fajai közé. Az Anker-araszoló Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 ezer forint.

A magyar állami természetvédelem hivatalos honlapja szerint magáról az állatról, limitáló tényezőiről és populációs viszonyairól keveset tudunk. Kora tavasszal, időjárástól függően február végétől március első feléig, éjszaka repül, de csak egy rövid időszakban.

Állománya a Vértesben annyira kis számú, hogy ez a lepke gyakran az észlelési küszöb alatt marad. Megtalálását tovább nehezíti, hogy a hozzá nagyon hasonló sárgás tavasziaraszoló vele egy időben és tömegesen jelenik meg. Keresése ezért a „tűt a szénakazalban” hasonlattal jellemezhető.

A faj szaporodásáról, a lerakott peték számáról, a peterakás körülményeiről, a különböző stádiumú lárvák morfológiájáról, viselkedéséről jóformán semmit nem tudunk.