Imádják a madarak ezt a napelemparkot

A Cambridge-i Egyetem kutatói brit madárvédőkkel és a Tájkép-regeneráló Központ szakembereivel közös vizsgálatot végeztek, és arra jutottak, hogy a természetvédelmi szempontokat szem előtt tartó napelemparkok igen jó hatásúak a madárállományra. Nagy-Britannia 2050-re karbonsemlegessé szeretne válni, ebben pedig nagy része van a megújuló energiaforrásoknak. A napelemparkok gyarapodnak, de sokan a természetre negatív hatásúnak tartják ezeket.

A kutatók vizsgálatai alapján a mezőgazdasági területek uralta Kelet-Angliában a természetközeli napelemparkokban, hektáronként vizsgálva mind a fajok számára, mind az egyedszámra nézve több madár élt, mint a környező szántók területén.

A mezőgazdasági módszerek sajnos nagyon nagy szerepet játszanak abban, hogy egyre kevesebb a madár. Nehéz azonban megtalálni az összhangot a természet és a mezőgazdaság között, holott számos faj szempontjából ez a fennmaradás kulcsa. A zöldikék, a kenderikék, a sordélyok, vagy a citromsármányok száma is zuhan. Azonban a kutatók arra jutottak, hogy a megfelelően kezelt napelemparkok hatalmas lehetőséget jelenthetnek e madarak számára, a környező, egyre intenzívebbé váló mezőgazdasági területek közelében.

A brit tájra jellemző hagyományos sövények igen fontos élőhelyet jelentenek mind a rovarok, kisemlősök, mind a madarak számára, ezek az élő kerítések ma már a természetvédelem szerves részei. A brit sövények közel fele igen ősi telepítésű, sok száz éve ugyanott vezetnek, fák és cserjék egyaránt állnak benne, gyakran olyan növényeket telepítettek, amelyek valami egyéb hasznos is hoznak – tölgy, mogyoró, vagy bogyósok.

A sövények a területeket keresztülszelő zöldfolyosók is egyúttal, ahol az élővilág meghúzódhat, vagy épp vándorolhat. Az intenzív mezőgazdaság számára azonban hátrányos a jelenlétük, így közel 200 ezer kilométernyi sövényt vágtak ki az 1950-es évektől fogva – szerencsére a fogyásuk mára lelassult.

A kutatás során kétféle napelemparkot vizsgáltak meg. Az egyik rövid füves terület volt, amelyet rendszeresen kaszáltak, vagy legeltettek – ezek fajgazdagsága alacsony volt. A másik vegyes terület volt, sövényekkel, esetleg a peremükön fákkal tarkított, ahol sokféle növény élt, és vagy egyáltalán nem, vagy csak ritkán legeltettek rajtuk, illetve kaszálták őket. Ennek köszönhetően nagyobb volt a virágos növények fajgazdagsága is. Ez utóbbi területeken volt a legmagasabb a veszélyeztetett madarak előfordulása, mind a sima füves napelempark, mind a szántók területéhez képest.

Ez azt jelenti, hogy megfelelő természetbarát kezelési módszerrel a napelemparkok természeti értékét jelentősen növelni lehet. Mivel e napelemparkokat mezőgazdasági szempontból gyenge minőségű területekre telepítik, így a termelést nem befolyásolja a kialakításuk. Azonban se a jó minőségű mezőgazdaság területeken, se a természetvédelmi területeken vagy a ritka fajok természetes élőhelyén nem szabad napelemparkot létesíteni.

A természetközeli állapotú napelemparkokban mind a magevő madarak, mind a rovarevő madarak számára több táplálék található, változatos az élőhely is, ez segítheti őket abban, hogy jól érezzék magukat. Számos korábbi vizsgálatban csak olyan napelemparkokat mértek fel, amelyek intenzív művelésűek voltak, és így nem csoda, ha nem volt olyan gazdag az élőviláguk sem, mint a most vizsgált természetközeli napelemparkoknak. A jól menedzselt napelempark kimondottan jót tesznek egy táj madárvilágának az olyan régiókban, ahol a mezőgazdaság miatt kevés a valódi természetes élőhely.