A dinoszauruszokat kiirtó aszteroidát is átvészelték ezek az állatok, de az embereket talán nem élik túl
A szir-darjai tokot több mint fél évszázada nem látta senki, könnyen lehet, hogy már ki is pusztult.
Már a dinoszauruszok korában is létezett, most azonban a kihalását fenyegeti Közép-Ázsia egyik őshonos halfaját. A szir-darjai tok kizárólag az Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Kazahsztán területén keresztülfolyó Szir-darja folyóban található meg, ám itt sem látták már az 1960-as évek óta.
A szir-darjai tok (Pseudoscaphirhynchus fedtschenkoi) mindössze 23 centiméter körüli hosszúságúra nő, ezzel a legkisebb tokfélének számít. A legnagyobb a viza (Huso huso), amely akár 7 méter hosszúra és 1500 kilogrammosra is nőhet. A tokok hosszú, lapos orrukról ismertek, amelyről bajuszszálak függenek. Ezekkel érzékelik a folyómeder alján bujkáló zsákmányt.
Mintegy 162 millió éve jelenhettek meg először a földön, azóta túléltek számos klímaváltozást, tömeges kihalási eseményt, a kontinensek vándorlását és még az aszteroidát is, amely kipusztította a dinoszauruszokat.
Az emberiség viszont legtöbbjüket a kihalás szélére sodorta, mára a világ legveszélyeztetettebb halcsaládjának számítanak. Amint a National Geographic riportjából kiderül, az 1970-es évek óta állományaik mintegy 94 százalékkal csökkentek. A Természetvédelmi Világszervezet Vörös Listáján 25 tokfaj szerepel fenyegetettként, amelyekből 17 súlyosan veszélyeztetett. Ezek közül három fajról úgy hiszik, már ki is halhatott, egyikük a szir-darjai tok.
A tokok kedvezőtlen helyzetéért főként a halászat okolható, a világszerte kedvelt, ínyencségnek számító fekete kaviár ugyanis a tokok ikrájából készül. A szir-darjai tokokat viszont nem vadászták ikrájukért, az ő eltűnésükért a Szovjetunió által az 1960-as években épített gátak felelősek, amelyek drasztikusan megváltoztatták a Szir-darja folyását, ráadásul elzárták a tokok ívóhelyeit.
Bernie Kuhajda biológus a Szir-darja folyó szakaszait kutatja remélve, hogy valahol még vannak benne szir-darjai tokok. Ha sikerülne rájuk akadnia, halkeltetőt hozna létre néhány nőstény és hím befogásával, hogy az utódaikkal később újranépesíthesse a folyót. Munkája azonban egyelőre nem hozott gyümölcsöt, a szir-darjai tokok továbbra is rejtve maradtak, ha egyáltalán léteznek még.
A National Geographic magazin hazai, nyomtatott kiadása áprilisi lapszámában külön nagy cikkben foglalkozik majd a ritka halfajjal és rokonaival.
Ezért lenne fontos, hogy visszaadjuk a vizet a tájnak
Koncz Péter ökológus mutatja be, hogy miként kellene újragondolnunk vízgazdálkodásunkat.
Ritka ragadozó madarat pillantottak meg az Alföldön
Ez az állatfaj Magyarországon igazi ritkaságnak számít.
Így vadásznak bölényre a szürke farkasok
Az akcióról fantasztikus videó is készült.
Látványos nászrepülésbe kezdtek a rétihéják
Ebben az időszakban akár légi összecsapásokat is megfigyelhetünk a ragadozó madarak között.
Gyönyörű kolostorrom rejtőzik ebben a hazai erdőben
Még meglepőbb, amikor egy ilyen szakaszon találjuk meg azt az erdei atmoszférát és csendet, amit a hosszabb utaktól remél az ember. És folyamatosan állatokat látunk, nem csak őzet, de a hiúz életjeleit is. Tartsatok velünk a relatív kis kiterjedésű Szalonnai-hegységet bemutató epizódban, ahol az Aggteleki Nemzeti Park munkatársa is elmeséli a martonyi kolostor- és templomrom megmentésének történetét. Kicsit lézerszkennelünk, kicsit drónozunk is, a videóból kiderül, miért.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
