Így segíthetünk bajba jutott békáinkon

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) egy kevésbé közismert, de az ország és a lakosság jelentős részét potenciálisan érintő természetvédelmi ügyre, a vízóraaknák, pincék fogságába került békák, elsősorban a varangyok mentésére hívja fel a figyelmet. Figyelembe véve a hazai lakóépület-adatokat, a mintegy 2,3 millió családi ház jellegű épületet, könnyen előfordulhat, hogy szárazföldi életmódot folytató békáink akár több ezres nagyságrendű állományán segíthetünk országosan alig egy-két perc alatt.

A településeken is általánosan előforduló

• zöld és barna varangy,
• a barna ásóbéka,
• helyenként a bajszos- vagy barnabékák (erdei, mocsári és gyepi béka),
• de akár még a vizektől elkalandozó zöldbékák és unkák is a vízóraaknákba pottyanva, pincékbe tévedve végleg csapdába kerülhetnek és lassan eléhezve akár évekig, a halálukig sínylődhetnek.

Már önmagában az állatok pusztulása is jelentős probléma, a bajt azonban tovább tetézi, hogy ezek a példányok nem tudnak részt venni a szaporodásban. A kétéltűek közé tartozó békáknak, még az életük jelentős részét a szárazföldön töltő fajoknak is vízre van szüksége a szaporodáshoz, a peterakáshoz és az ebihalak akár két hónapot is meghaladó fejlődéséhez.

Az állat- és természetvédelmi megfontolások mellett jelentős a ragadozó életmódot folytató, férgeket, puhatestűeket és rovarokat fogyasztó szárazföldi békafajok biológiai védekezésben betöltött szerepe. A békáknak ez az ökoszisztéma-szolgáltatása a klímaváltozás erősödésével, többek között az újabb és újabb mezőgazdasági rovarkártevők megjelenésével egyre fontosabb szempont.

Szerencsére a bajba jutott állatokon nagyon gyorsan és egyszerűen segíthetünk azzal, ha a vízóraaknákból, pincékből kiemelve a kertben elengedjük őket, a „békacsapdákat” pedig márciustól-szeptemberig havonta ellenőrizzük.

Ha még ennél is többet szeretnénk tenni, a kertben kialakíthatunk peterakóhelyet, illetve békagarázsokat, nappali békamenedékeket is telepíthetünk számukra.