Új hóvirágfajt fedeztek fel a Nyugat-Balkánon
A Balkánon összesen 9 őshonos hóvirágfaj él, az új növény nagy magasságú hegyi rétek lakója, és csak egy helyszínről ismert az előfordulása.
Észak-Macedónia és Koszovó határán, a Korab-hegy környezetében él az a hóvirág, amelynek felfedezéséről a Kew Bulletin folyóirata számolt be nemrégiben. A szubalpin régióban, magashegyi réteken megtalálható virág sehol máshol nem él. A virágra először kerti állományokban figyeltek fel: a régióban dísznövényként ültetett virágot a helyi lakosok „Korab-hegyi hóvirág” néven emlegették.
Mivel az értő szem számára feltűnt, hogy furcsa tulajdonságai vannak, ezért 2024 márciusában Ian McEnery botanikus felmászott a Korab-hegyre (ez Észak-Macedónia legmagasabb csúcsa, 2764 m), hogy megkeresse a virág vadon élő állományát. Szerencsére sikerrel is járt, és 1900 méteres tengerszint feletti magasságban, magashegyi réten rátalált a fajra. A tudományos vizsgálatok és leírás során a faj a Galanthus subalpinus nevet kapta.
A növény virágai a nálunk őshonos Galanthus nivalis (kikeleti hóvirág) virágához hasonlítanak, a levelei viszont egy kelet-európai, anatóliai és balkáni elterjedésű faj, a Galanthus elwesii (a nálunk dísznövényként tartott pompás hóvirág) levelére hasonlított. A virág genetikai elemzése azt mutatta, hogy a mi kikeleti hóvirágunk közelebbi rokonságába tartozik, és bizonyosan nem valamiféle hibrid, hanem önálló faj. Felfedezésével a Galanthus nemzetségbe tartozó fajok száma 25-re emelkedett.
A faj élőhelyét azok a hegyi rétek adják, amelyek a hóolvadástól időszakosan vizessé válnak, 1500-1900 méter közti magasságban. A Korab-hegy környezetében endemikus faj példányait Észak-Macedónia és Koszovó területén találták meg, de valószínűleg a hegy albániai részén is előfordulhat. Mivel ennyire kis helyre korlátozódik az előfordulása, a faj a súlyosan veszélyeztetett kategóriába kell tartozzon a természetvédelmi besorolás alapján.
A virágot veszélyezteti a rétek túllegeltetése, a növénygyűjtés és kereskedelem (amíg nem kap hivatalos védelmet a faj, addig ez nem minősülhet illegálisnak se), a tűzvészek. Ahhoz, hogy kiderülhessen, van-e esetleg másutt is állománya, célzott expedíciókat kell tenni majd.
Ezért lenne fontos, hogy visszaadjuk a vizet a tájnak
Koncz Péter ökológus mutatja be, hogy miként kellene újragondolnunk vízgazdálkodásunkat.
Ritka ragadozó madarat pillantottak meg az Alföldön
Ez az állatfaj Magyarországon igazi ritkaságnak számít.
Így vadásznak bölényre a szürke farkasok
Az akcióról fantasztikus videó is készült.
Látványos nászrepülésbe kezdtek a rétihéják
Ebben az időszakban akár légi összecsapásokat is megfigyelhetünk a ragadozó madarak között.
Gyönyörű kolostorrom rejtőzik ebben a hazai erdőben
Még meglepőbb, amikor egy ilyen szakaszon találjuk meg azt az erdei atmoszférát és csendet, amit a hosszabb utaktól remél az ember. És folyamatosan állatokat látunk, nem csak őzet, de a hiúz életjeleit is. Tartsatok velünk a relatív kis kiterjedésű Szalonnai-hegységet bemutató epizódban, ahol az Aggteleki Nemzeti Park munkatársa is elmeséli a martonyi kolostor- és templomrom megmentésének történetét. Kicsit lézerszkennelünk, kicsit drónozunk is, a videóból kiderül, miért.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
