Miért kopácsolnak a fakopáncsok?
Köztudott, hogy kopogtatásuknak lehet célja a táplálékszerzés, de emellett más, kevésbé ismert funkciói is vannak.
Sokan azt hiszik, a harkályok csak akkor kopogtatják a fákat, ha élelem után kutatnak. A Körös-Maros Nemzeti Park közleményéből azonban kiderül, hogy ez a legkevésbé sem igaz.
Bár táplálékszerzésüknek valóban fontos eleme a kopácsolás, bizonyos helyzetekben más célokra is használják ezt a képességüket. Ezek a madarak dobpergésre emlékeztető hangot tudnak létrehozni, de nem a saját hangképző szervükkel, hanem az arra alkalmas, megfelelő rezonanciájú fák nagyon gyors kopogtatásával. Ennek a dobolásnak a célja ugyanaz, mint a klasszikus madáréneknek, azaz hogy párt találjanak, illetve megvédjék az általuk elfoglalt területet.
A különböző célú kopogtatások jól megkülönböztethetők egymástól. Amíg a táplálékszerzés céljából történő kopogásnak nincs szabályos üteme, addig a párkereső dobolás az adott harkályfajra jellemző ritmusban, ütemben és hosszúságban hallható. A harkályok doboláskor elképesztően gyors egymásutánban mérnek ütéseket a kiválasztott, megfelelő elhelyezkedésű és rezonanciájú faágakra.
Legelterjedtebb harkályfajunk, a nagy fakopáncs például egyetlen másodperc alatt akár 16 ütést is végezhet a csőrével.
Doboláskor nem is sérti meg a fa felületét, mert másképpen, más szögben üti meg, mint a táplálékkeresés során, amikor sokkal ritkábban, de nagyobb erővel, a faanyagot vésve, megbontva üti a fát.
A nagy fakopáncs (Dendrocopos major) Egész Európában, Észak-Ázsiában és Északnyugat-Afrikában megtalálható faj. Magyarországon igen gyakori fészkelő, hazai fészkelőállománya 304 000 – 324 000 párra tehető.
A fák lombkoronájában lévő hernyókat, törzsön lévő rovarokat fogyasztja, de táplálékának részét képezik a hangyák is. Télen csonthéjas gyümölcsöket, makkot is fogyaszt, de az etetők környékén is rendszeresen feltűnik. Állandó madár, mindössze télen kóborolhat el kisebb távolságra megszokott élőhelyétől.
Szinte mindenhol megtelepszik, ahol költésre alkalmas fát talál. Évente egy alkalommal költ, de annak meghiúsulása esetén pótköltésbe kezdhet. A hím több odút is készít, közülük a tojóval közösen választják ki a fészek helyét. Általában 5-6 tojást rak, amelyeken a szülők közösen kotlanak.
Hazánkban védettséget élvez, természetvédelmi értéke 25 ezer forint.
Császármetszéssel született gorillabébi
A kicsi egy amerikai állatkertben jött világra, a beavatkozásban az állatorvosok mellett szülészek is részt vettek.
Ez a növény darazsakat hív, ha hernyók rágják
A szakértők a veteménybab egy igen különleges képességét tárták fel.
Dolgos szülők a madárvilágban: most nevelik fiókáikat a hazai fajok
A hazánkban költő madárfajok többségénél javában zajlik a fiókanevelés időszaka, amikor a szülők hatalmas energiabefektetéssel gondoskodnak utódaikról.
Többször is legyőzte a sorsot a félkarú gorilla
Lengui egész élete megpróbáltatásokkal telt, ám ő dacolt a körülményekkel.
Kannibál fókák pusztítják a borjakat ezen a szigeten
A szakértők évtizedekkel ezelőtt bukkantak először a furcsa sérüléseket hordozó fókatetemekre.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
