Egyre több vadmacskát azonosítanak Zalában

Zala egyre nagyobb területén azonosítják a vadmacska jelenlétét – derül ki a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság közleményéből. Az idei évben a vármegye északnyugati és délkeleti szegletéből is sikerült kimutatni ezt a rejtőzködő életmódú ragadozót.

A nemzeti park munkatársai faj számára megfelelő élőhelyekre, többek között a Nyugat-Göcsejbe és Nagykanizsa térségébe helyeztek ki vadkamerákat, hogy lencsevégre kaphassák a fokozottan védett faj példányait. A vadmacskák fő szaporodási időszaka, amelyet „pacsmagolásnak” nevezünk, tél végére, tavasz elejére esik, ebben az időszakban több egyedet is sikerült azonosítani a vizsgált helyszíneken.

A vadmacska (Felis silvestris) a házimacska őse, és megjelenésében sokban hasonlít is rá. Ránézésre leginkább bozontos bundája, szélesebb feje árulhatja el, viselkedésében azonban egyből kitűnik háziasított rokonai közül. Nevéhez hűen már néhány hetes korában is nagyon vad, harcias és emberkerülő.

Nem örül neki, ha hívatlan vendégek tévednek területére, akár a rókákra is rátámad, ha túl közel merészkednek hozzá.

Leginkább a kevésbé háborgatott, középhegységi lombhullató erdőkben érzi jól magát, de ritkán fenyvesekben, sík területeken, bokros vagy sziklás területeken is előfordulhat. Éjszakai állatként napközben elbújva pihen, csak a sötétség beköszönte után indul vadászni.

Jellemzően kistestű rágcsálókat, nagyobb rovarokat, esetleg madarakat és halakat zsákmányol. Időnként azonban előfordul, hogy gyengébb képességű őz- és szarvasgidákat is el tud kapni. Ínséges időkben pedig beéri a dögökkel és a fűfélékkel is.

A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listája szerint nem fenyegetett, Magyarországon azonban 1974 óta védett állat, természetvédelmi értéke 250 ezer forint. A faj 1987-es felmérése óta a populációjában és elterjedésében csökkenést figyeltek meg, amely mögött az erdők feldarabolódása, a táplálékért és az élőhelyért folytatott verseny, a kivadult macskák által terjesztett betegségek, valamint a házi macskákkal történő keveredés lehetnek felelősek. A hibridizáció miatt genetikai vizsgálatok nélkül sajnos a vadkamerák által készített felvételeken vadmacskának tűnő egyedekről sem jelenthető ki teljes bizonyossággal, hogy tiszta vérű vadmacska, vagy házimacskával alkotott hibrid szerepel a képeken.

A vadmacskát 2024-ben az Év Emlősének választották, ami különleges figyelmet irányított a faj védelmére. Ez az elismerés hangsúlyozta a vadmacska ökológiai jelentőségét, és új lendületet adott a természetvédelmi törekvéseknek. A kampány eredményeként sikerült szélesebb körben felhívni a figyelmet a vadmacskák fennmaradását veszélyeztető tényezőkre, így például a hibridizációra és az élőhelyek zsugorodására.