Így harcolnak a Mátrában terjedő kaktuszok ellen

A Pásztó-Hasznos település határában fekvő, Cserteri vár környékét idegenhonos kaktuszok lepték el. A  Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) erről lakossági bejelentés útján értesült, azóta igyekeznek megállítani a növények terjedését.

Amint arról korábban beszámoltunk, az idegenhonos fajok egy ismeretlen személy miatt telepedhettek meg, aki kertként használta és teleültette kaktuszokkal a területet. Dr. Kelemen András, a Szegedi Tudományegyetem kutatója négy kaktuszfajt azonosított be a helyszínen: Cylindropuntia imbricata, Opuntia fragilis, Opuntia macrorhiza és Opuntia phaeacantha.

A területen 60 különálló kaktusztelepet figyeltek meg, amelyek eltávolítása mechanikus és vegyszeres irtást egyaránt igényel. Ennek megkezdéséhez azonban számos engedély beszerzésére szükség volt, így a munkálatoknak nem láthattak neki azonnal – derül ki a BNPI közleményéből.

Mivel a felmért területek mindegyike magánkézben van, szükség volt a tulajdonosok írásbeli hozzájárulására volt szükségünk, majd ezt követően kellett a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályának engedélyét is kérni kellett, ugyanis a Cserteri vár az ’50-es évek óta régészeti- és műemlékvédelem alatt áll. A hatóság engedélyezte a munkálatokat, ám csak régészeti felügyelet mellett, mivel a területen korábban nem történt feltárás.

A kaktuszok eltávolítását végül 2025. március 22-én végezhették el, önkétesek segítségével mintegy 1,575 köbméternyi kaktuszt szedtek ki a földből.

A kaktuszok eltávolítása közben a Dornyay Béla Múzeum egyik önkéntese fémkeresővel mérte fel a területet és értékes leletre bukkant: egy 14-15. századi, szív mintás veretet talált, mely feltehetően könyvet vagy övet díszített.

A tárgy a Múzeum régészeti gyűjteményébe került.

<!– [if IE 9]><![endif]–>

Forrás: Urbán László / BNPI

A Cserteri vár az 1300-as évek elején épült középkori erődítmény, amelyet 1552-ben a törökök elfoglaltak és leromboltak. Csak a törökök kiűzése után került ismét magyar kézre, ekkor újjáépítették, de tulajdonosai a továbbiakban nem foglalkoztak az állapotával, így az omladozó falak köveit és gerendáit a közeli Hasznos település egykori lakói elhordták építőanyagnak. Ma egy erősen leromlott állapotú várrom áll már csak a Pásztó-Hasznos település határában fekvő Várhegyen.

A vár déli letörésében egy nagy kiterjedésű sziklagyep található, amely több védett fajunknak is otthont ad, például a sárga kövirózsának (Jovibarba globifera hirta), a hegyközi cickafarknak (Achillea crithmifolia) és a hosszúlevelű árvalányhajnak (Stipa tirsa). Ezért is kiemelten fontos az ökoszisztémát veszélyeztető idegenhonos fajok eltávolítása.

A márciusi akcióval a kaktuszok elleni munkálatok még nem értek véget. Az elkövetkezendő években utóellenőrzéseket kell tartani, hogy ellenőrizzék, a kiszedett telepek helyén nem sarjadnak-e újra a növények. Amennyiben igen, úgy injektálásos vegyszerezést kell alkalmazni, hogy a terjedésüket megakadályozzák.