Látványos nászrepülésbe kezdtek a rétihéják

Ebben az időszakban akár légi összecsapásokat is megfigyelhetünk a ragadozó madarak között.

Látványos és hangos nászrepülésbe kezdtek a barna rétihéják. A Körös-Maros Nemzeti Park beszámolója szerint a természetjáróknak már messziről feltűnhet magas, vékony, sikításszerű hangjuk, amelyről elsőre nem is gondolnánk, hogy egy ragadozó madáré.
Ezek az állatok a párválasztás időszakában elképesztő zuhanórepüléseket produkálnak. A fészkelésre alkalmasnak vélt nádas felett, főleg a hím madarak, viszonylag magasra keringenek, majd egy hirtelen mozdulattal alábukva, szárnyaikat testükhöz simítva zuhannak alá nagy sebességgel. Földet érés előtt hirtelen kitárják szárnyaikat és irányt váltanak, de gyakran a levegőben is gyors cikázások, fordulatok kísérik a zuhanórepülést.
Ebben az időszakban még gyakran előfordul, hogy nem teljesen tisztázottak a territóriumok határai, így a levegőben nászrepülést produkáló madarat megtámadhatja a területre szintén igényt tartó másik pár tagja, légi összecsapásokat eredményezve.
Április végére már várhatóan kialakulnak a párok és a végleges territóriumok, ekkorra szorgos fészeképítésbe kezdenek a madarak.
A barna rétihéja (Circus aeruginosus) a vizes élőhelyek leggyakoribb ragadozó madara. A telet általában Afrika Szaharán túli részén tölti, hazánkban április és október között tartózkodik.
Fészkét nádszálakból építi, a talajon. A tojó 3-6 tojást rak, a fiókákat egyedül ő eteti, eközben a hím vadászik, ő gondoskodik a család táplálékellátásáról. A barna rétihéja tápláléka kisemlősökből, kisebb madarakból és fiókáikból, tojásokból, békákból, ritkán halakból áll.
Védett állat, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.