Ezt tegyük, ha bagolyfiókára bukkanunk

Csak azért, mert árvának tűnik egy fióka, még nem biztos, hogy az is.

Pár napja a szürkület beálltakor „baglyászni” járok a falunk határában, egy gyöngybagolypár rejtett életét figyelem meg. Egyik utam során akadtam rá egy dolmányos varjú fészekben lévő erdei fülesbagolyra (Asio otus), amely még piciny, fehér pelyhes fiókáit nagy gonddal őrizte és etette.
A faj nem épít fészket, varjak, szarkák, ragadozó madarak már nem használt fészkeibe tojja bele hófehér tojását. Négy-hat fiókát nevel, a költést csak a tojó végzi, a többi bagolyfajhoz hasonlóan már a legelső tojás lerakása után hozzálát a kotláshoz, így a kikelő fiókák között jelentős a nagyságkülönbség.

A kerekded tojások huszonnyolc nap alatt pattannak meg, a fiókák körülbelül ugyanennyi ideig maradnak a fészekben. A fészek elhagyása után szétszélednek, de szüleik még gondoskodnak róluk.
Fontos szabály: ha parkokban, kirándulások alkalmával bagolyfiókát látunk, nem kell hazavinni, hiszen nem árva, a szülők valahol a környéken elrejtőzve figyelik őt.
Szerencsére a környékünkön még gyakori fajnak számít. Az erdei fülesbagoly nem egy nagytermetű madár, ellenben puha, laza tollazata miatt varjú nagyságúnak látszik.
A baglyok arcán úgynevezett fátyol látható, amely ennél a fajnál is szépséges, a külső karéja feketén szegett, belül egy-egy félhold alakú fehér folttal. Szemei környéke sötét, a fülei feketék, hosszúak és felállók, a belső szélükön vékony fehér szegély látható. Csüdjei és a lábujjak végig tollasak.

A baglyok szürke és fekete színezetű köpeteket hagynak maguk után. A köpet a táplálékuk megemésztetlen részeiből tevődik össze, ebben a kisemlősök koponyái teljesen épek maradhatnak. Mielőtt zsákmányolni indulnak a madarak, kiöklendezik a köpetet, hogy helyet adjanak az újabb tápláléknak.
Később ezek a maradványok hasznosak az ornitológusok számára, mert szétboncolva és mikroszkóp lencséje alatt megvizsgálva meghatározhatják a zsákmányállataikat. Ezen elemzésekből derült ki, hogy az erdei fülesbaglyok a mezőgazdaság számára hasznos tevékenységet folytatnak, hiszen túlnyomórészt mezei pockot (Microtus arvalis) zsákmányolnak, amely az egyik leggyakoribb kártevő.
Védett faj, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.