Igazi ritkaság itthon az osztrák körte

A különleges növény a vastaggallyú körte rokonai közé tartozik.
A pécselyi Hideg-hegy egyik zártkerti gyümölcsösében áll az osztrák körte (Pyrus x austriaca) egy szép növekedésű idősebb példánya. Az egyed minden bizonnyal ültetett eredetű.
A dendrológia mai állasa szerint az osztrák körte a vastaggallyú körte rokonai közé tartozik – 1896-ban Anton Kerner fajként írta, Terpó András pedig korábban a vadkörte és vastaggallyú körte állandósult hibridjének tartotta.
Tény, hogy hazánkban ritka fáról van szó, amely esetenként nagyobb egyedszámban az Őrség és Vendvidék területén fordul elő az ottani hagyományos művelésű kaszálógyümölcsösökben.
Erre még számos falu határában találkozhatunk vele. A Kőszegi-hegységeben a Kőszeg-hegyalján ennél ritkább, míg Veszprém vármegyében ritka, mint a fehér holló. Sajnos a Somló hegyen minden bizonnyal kipusztult.
Az osztrák körte gallyrendszere tövistelen vagy csak gyéren tövises. A levél elliptikus, tojásdad-lándzsás, deltoid alakú, a levélváll gyengén lekerekített vagy széles ék formájú, jellemző, hogy a levélszél a csúcs felé megnyúltan csipkés. A levélcsúcs kihegyezett.
A levéllemez színe kezdetben molyhos, aztán kopaszodó, a fonák később is sűrűn, sárgásszürkén molyhos, végül teljesen lekopaszodik. Jellemző, hogy ősszel a leszárított levél megfeketedik.
A termés 25-55 mm hosszú, gömbölyded vagy pörgettyű alakú. Gyümölcse, mely szeptember-októberben érik be, fanyar ízű, termése az első fagyokig fennmarad. Értékes körtealany, gyümölcséből körtebort és pálinkát készítenek. Méltán lehet hazánk becses értéke.