Messzi vidékekről tértek vissza hazánkba ezek a védett madarak
Igazán egyedülálló madarak, amelyek énekét az ember egy életre megjegyzi.
Visszatértek hosszú útjukról a sárgarigók, újra hazánk tájait színesítik – derül ki a Körös-Maros Nemzeti Park beszámolójából. Ezek a nagyon óvatos állatok ritkán kerülnek szem elé, de gyönyörű énekük elárulja jelenlétüket.
A sárgarigók (Oriolus oriolus) vándormadarak, amelyek télre nagyon messzire vonulnak költőhelyeikről, akár Madagaszkárig is elmennek. A később visszatérő fajok közé tartoznak, rendszerint április végén, május elején bukkannak fel a hazai erdőkben, ligetekben, parkokban, külterületi gyümölcsösökben. Amint megérkeznek, a hímek máris éneklésbe kezdenek, felhangzik jól ismert strófájuk, amely a magyar nyelvben a „huncut a bíró” kifejezésre hasonlít.
A hímek énekhangja egyetlen más, hazai madáréhoz sem hasonlítható, ezért aki egyszer meghallja, az utána könnyen felismeri.
Ezen kívül van egy másfajta hangjuk is, mégpedig egy recsegős, riasztó hang, amellyel a területüket támadó, fészküket veszélyeztető más madarakat, illetve szőrmés ragadozókat próbálják elriasztani.
A hímek pompás színezetűek: szárnyuk fekete, hátuk és mellük pedig aranyló sárga, innen a faj régi, népi neve is, az aranymálinkó. A tojók és a fiókák kevésbé feltűnő, sárgászöld színűek.
A párok 6–8 méteres magasságban, közösen építik fészküket, amely igazi mestermű: ágvillára felfűzött, zsákszerűen lelógatott, bélelt, puha, stabil otthon. Évente egyszer költenek, de sikertelenség esetén pótköltésbe kezdhetnek. Átlagosan öt tojást raknak, és nagyon aktívan védik fiókáikat.
A többi énekesmadárhoz hasonlóan rengeteg rovart fogyasztanak, kicsinyeiket is ezzel etetik. Megeszik azokat a szőrös hernyókat is, amelyeknek kevés természetes ellensége van, kiegészítésül pedig lédús gyümölcsöket is fogyasztanak. A földre nagyon ritkán szállnak le, a lombkoronában tartózkodnak, ott szedegetik a rovarokat, illetve gyümölcsérés idején a cseresznyét, meggyet, bodzát.
Magyarországon védett állat, természetvédelmi értéke 25 ezer forint.
Ötmillió csikóhal az illegális kereskedelem áldozata
A csikóhalakat legtöbbször kiszárítva árusítják, használják, a legtöbbet reptereken és tengeri szállítmányokból kobozzák el a hatóságok.
Ritkaságnak számító rovart figyeltek meg az Alföldön
A faj Közép-Európa jelentős részéről mára kipusztult, Magyarországon meglehetősen ritka és védett.
Túlharsogják a nőstényeket a hím békák
A világ békafajainak alig másfél százaléka esetében ismerjük, milyen hangot is adnak ki a nőstények.
Debrecenben tenyésztették ki ezt az állatfajtát
A debreceni pergőgalamb a magyar díszgalambtenyésztés egyik legkedveltebb képviselője, egyedi repülési stílusáról ismert.
Honnan tudják a vándormadarak, merre kell repülniük?
Érzékszerveik és a mágneses mezők használatával kiváló tájékozódásra képesek.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
