Hortobágyi vadlovakat költöztetnek Kazahsztánba

A Przewalski-vadlovak 1997 óta élnek a hortobágyi Pentezug területén.

A Hortobágyról telepítenek vissza Przewalski-vadlovakat Kazahsztánba, az Altin Dala rezervátumba júniusban – számol be az MTI. A hírt a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) és a Fővárosi Állat- és Növénykert közös sajtótájékoztatóján jelentették be.
Az állatkertben megrendezett sajtóeseményen Csobán Péter, a HNPI Pentezug Projekt szakértője kiemelte, hogy a Przewalski-vadló a kihalt állatok listáját gyarapította volna, ha nincsenek az állatkertek és a tenyészprogramok. Az eurázsiai vadló ázsiai alfaja egészen a 19. század végéig élt Belső-Ázsiában, viszont az emberi hatások, a háziállatok konkurenciája, a természetes élőhely megváltozása és a vadászat miatt teljesen eltűnt.
A most visszatelepített példányok csoportja 1997 óta háborítatlanul él a hortobágyi Pentezug 3000 hektáros területén, ahol a számukat napjainkig megtízszerezték.
Csobán Péter szerint a vadló azért is fontos, mert olyan egészséges ökoszisztémát, élőhelyet, környezetet hoz létre, amely más fajok túlélését, fennmaradását is elősegíti. Az állatok, amelyeket az állatkerti fajkoordinátor kiválasztott, magas genetikai értékkel rendelkező fiatal kancák, melyek a kazahsztáni állománynak először a létrejöttét, utána pedig a hosszú távú fennmaradását hivatottak biztosítani.
Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert természetvédelmi és állategészségügyi igazgatója arról beszélt, hogy a visszatelepítési folyamat részeként befogott lovak karanténba kerülnek és különféle szűrővizsgálatokat végeznek rajtuk. Ezt követően a Cseh Légierő egyik szállítógépével viszik az állatokat Kazahsztánba, ahol egy 8-12 órás földi transzporttal érkeznek meg majd a leendő élőhelyükre.
A Przewalski-vadló az egyetlen fennmaradt, háziasítatlan vadló, amely nevét felfedezőjéről, az orosz Ázsia-kutató Nyikolaj Mihajlovics Przsevalszkijról kapta, magyarul nevezik ázsiai vadlónak is. Utolsó vadon élő állományai Mongóliában éltek, de végül onnan is eltűntek az 1960-as években.
A fajt az állatkerti állományok tervszerű szaporítása mentette meg a kipusztulástól. A vadonba, egykori élőhelyeikre való visszatelepítésük az 1990-es években kezdődött meg.