A bálnák segítenek egymáson, ha bajba kerülnek

Rachel Cartwright viselkedésökológus néhány évvel ezelőtt érdekes jelenet szemtanúja volt kutatócsapatával együtt. Éppen két hosszúszárnyú bálnát (Megaptera novaeangliae) figyeltek meg, amikor észrevették, hogy a páros fiatalabb tagja halászzsinórba gabalyodott. Az idősebb példány ekkor erőteljesen csapdosni kezdett farokúszójával, a viselkedést később pedig a kisebb bálna is leutánozta, amelynek köszönhetően idővel lerázta magáról a zsineget és szabad lett.

Cartwright és kollégái frissen megjelent tanulmányukban arról írnak, az idősebb egyed látszólag próbálta megmutatni a kisebbnek, mit tegyen, hogy kiszabadulhasson, ezért kezdett csapkodni. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a bálnák próbálnak segíteni társaikon, amikor úgy látják, bajba kerültek.

Ezt támasztja alá egy másik dokumentált eset is, amikor Cartwrighték egy csapdába esett kétéves hosszúszárnyú bálnát pillantottak meg.

Egy felnőtt példány lassan odaúszott hozzá, és szorosan nekisimult. Egy alkalommal látszólag néhány tigriscápától is megvédte, amelyek megkörnyékezték.

Ez után a fiatal egyed alá úszott és a felszínre emelte. A szakértők kizárják annak a lehetőségét, hogy párzási szándékkal közelítette meg a csapdába esett emlőst, mivel a bálnahímek ilyenkor nem a nőstény alá, hanem éppen felé pozícionálják magukat.

A kutatók azt is megállapították, hogy az ezekhez hasonló segítségnyújtás nem ritka a hosszúszárnyú bálnáknál, és ami még meglepőbb, az egymással rokoni kapcsolatban nem álló példányok között is jelen van. Ez annak bizonyítéka lehet, hogy a bálnák is képesek az empátiára.