Épületbontás miatt árvultak el a védett madárfiókák
Lebontották a fiatal madarak fészkének otthont adó épületet, pótszülők nevelhetik fel a elárvult kuvikokat.
Bajba jutott kuvikfiókákat mentettek a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársai, derült ki az igazgatóság közleményéből. Mint írják, a fiatal madarak Csemő településen, egy épület bontása során kerültek elő a tetőszerkezet alól.
A nemzeti park dolgozói úgy döntöttek, a mentett fiókákat megpróbálják kuvik pároknak örökbe adni, hogy természetes környezetben nevelkedhessenek. Mivel a kuvikok nem szag alapján ismerik fel az utódaikat, ilyen helyzetekben megoldható, hogy az elárvult fiókákat elfogadtassák pótszülőkkel, akik attól kezdve sajátjukként gondozzák őket.
Magyarországon kilenc bagolyfaj költ rendszeresen, közülük négy a lakott településeken is. A kuvikra és a gyöngybagolyra kifejezetten jellemző, hogy az emberi építmények tetőszerkezetében költ, de esetenként a macskabagoly és az erdei bagoly is a lakott területeken neveli fel fiókáit.
A négy fajból a kuvik (Athene noctua) a legkisebb testű: körülbelül 20 centiméter hosszú, tömege csak ritkán haladja meg a 200 grammot. Jellemzően külterületi tanyák, majorságok, állattartótelepek háborítatlanabb épületrészeit választja, de a lakott települések kertes házas övezetében szintén rendszeres költőfaj.
Sokan nem is tudnak arról, hogy a környezetükben kuvikok költenek.
Erről csak ilyenkor, a melegebb tél végi napokon győződhetnek meg, az év többi időszakában ugyanis csak sötétedéskor bújnak elő rejtekhelyükről. A tél végi napsütést azonban még a kora délelőtti és a napnyugta előtti órákban is szívesen élvezik, a fűtéstől átmelegedett kéményeken láthatjuk őket a leggyakrabban. Ebben az időszakban már egyébként is aktívak, zajlik a területfoglalás és a párba állás.
Faluhelyen főként az Alföldön gyakori költőfaj, de a nagyvárosok peremkerületeinek kertes házainál is előfordul. Nem teljes mértékben kötődik az emberi településekhez, természetes élőhelyeken is előfordul, ahol nagyobb faodvakban költ, de a zárt erdőket elkerüli. Táplálékának döntő részét a kisebb rágcsálók, egerek, pockok képezik, de nyáron nagyobb rovarokat, például szöcskéket, sáskákat, ganajtúróbogarakat is fogyaszt.
A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listája szerint nem fenyegetett, ám Magyarországon a mezőgazdaság átalakulása, a tanyák csökkenése, az állattartás visszaszorulása miatt élőhelye szűkül. Éppen ezért hazánkban fokozottan védett fajnak számít, természetvédelmi értéke 100 ezer forint.
A madáretetés drámaian átalakította az Anna-kolibriket
A nektárfogyasztó kolibriket speciális etetőkből, édes lével táplálják a madárrajongók Amerikában.
Négy őzgida jött világra a Körösvölgyi Állatparkban
Az újszülött állatokat a látogatók is közelről megszemlélhetik.
Igazi természeti kincsnek számít ez a ritka ragadozó madár
Csupán néhány évtizede költözött be hazánkba, azóta is csak néhány pár él határainkon belül.
Az őszapótól a pótszülőség sem áll messze
Többszöri sikertelen költéskor szívesen nevelik mások fiókáit.
Még a sasok is könnyen alulmaradnak ezekkel a madarakkal szemben
Hiába sokkal kisebbek náluk, rendre elkergetik őket területeikről.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
