Második életre kel egy lepke a mikroszkóp alatt

Lepkéket figyelni, ahogy repdesnek a virágok közt, jó dolog. Azonban egy élő lepkét nem tud az ember igazán közelről megnézni, így ha kíváncsi, akkor az elpusztultan talált példányokkal kell beérje.

Vannak példányok, amelyeket pók fogott meg, és ebbe pusztultak bele, van sok, amelyik a „szúnyogirtás” áldozataként hull alá az égből, és persze van, amelyiknek egyszerűen lejár a nem túl hosszú élete. Ha az ember nyitott szemmel jár, ezekből bármikor találhat.

Nem volt benne már egy szikra élet sem.

Forrás: Landy-Gyebnár Mónika

Nem először esett meg velem sem, hogy lehajoltam egy elpusztult lepkéért, és hazahoztam; ezúttal egy nyári zöldbagoly (Trachea atriplicis) volt az érintett. A bagolylepkéink közt egy különösen szép színű és mintázatú fajról van szó, barnás-szürkés alapszínén üde mohazöld, kerekded foltok, illetve krémszínű-fehéres sávos minta található. A faj tápnövényei a laboda, lósóska és a libatopfélék, így azt se lehet ráfogni, hogy kártevő.

11 fotó

Egyébként éjjeli lepkéről van szó, a bagolylepkék (Noctuidae) családjának tagja – e család a második legnagyobb a lepkék közt, közel 12 ezer fajjal, hazánkban 474 faj képviseli e családot. Mivel a bagolylepkék a denevérek fő táplálékai közé tartoznak, így számukra létfontosságú a jó hallás – képesek is érzékelni a denevér kibocsátotta ultrahangot.

Mit is lehet nézni egy döglött lepkén? Elsősorban a szárnypikkelyeit. Ezek a törékeny, és szabad szemmel alig kivehető szerkezetek több feladatot is ellátnak. Amit mi látunk, az az, hogy nekik köszönhetően színes, mintás egy lepke.

Azonban például a színeknek nemcsak a faj jellegében, párválasztásban, álcázásban, mimikriben játszik szerepet, hanem a lepke hőszabályozásában is. A pikkelyek rendkívül könnyed, habszerű szerkezetűek, a belsejüket levegő tölti ki, ez pedig kiváló szigetelő anyag.

A sötét színű lepke hamarabb felmelegedik, emiatt barna sok esetben a boglárkalepke nőstények szárnya, hisz így a peterakásra készülő nősténynek kevesebb időt kell melegedéssel tölteni, többet tud táplálkozni. De ide sorolható a világ egyik legszebbje, a dél-amerikai Morpho-lepkék egyik faja, a M. theseus esetében az élőhelyet tükrözi.

A faj síkvidéki, nagy melegben élő példányai jóval inkább kékesek, míg a magashegyi, hűvös környezetben élők színében a barna dominál, és kevés a kék. Számos nappali lepkefajunk alkalmaz efféle stratégiát, míg a fehérlepkék a legnagyobb hőségben is a napon tartózkodhatnak, addig a sötétebb árnyalatúak a kánikula elől elbújnak a magasabb növényzetbe, árnyékba.

7 fotó

A szárnypikkelyek különféle alakúak attól függően, hogy a szárny mely részét borítják, sőt, még a lepke testén is hasonló képződmények vannak, ámbár azok ránézésre inkább szőrnek tűnnek. Ezeket az egészen hosszúkás pikkelykéket számos más rovar is viseli a testén vagy épp a szárnyán.

E pikkelyek evolúciós eredete a rovarok testét borító érzőszőrökhöz köthető, pontosan ugyanúgy is fejlődnek ki az egyedfejlődés során, mint a szőrök. A rovarok szőrei apránként lapossá váltak az évmilliók alatt, s ezzel ölthették magukra számos új funkciójukat.

Talán a legérdekesebb tulajdonság a szárnypikkelyek esetében az, hogy színjátszók, illetve szerkezeti színeket mutatnak (ilyen a már említett boglárkák és a Morpho-fajok kékje). Ez azt jelenti, hogy irányonként változhat, milyen színűnek tűnik az adott lepke. A pikkelyeken az áteső fény hasonló optikai jelenséget hoz létre, ragyogó árnyalatokban tűnnek fel a barna, szürke vagy épp zöld pikkelyek is.

Teljesen mindegy, milyen a pikkely eredeti színe, mind ragyogni fog. Ezt a hatást legkönnyebben úgy figyelheti meg az ember, ha a szárnyat kicsit hozzádörzsöli egy üveglaphoz (akár az ablakhoz is, könnyen letörölhető), amelyen átsüt a Nap. Az irány változtatásától a pikkely színe is változni fog.