Betölti a hajnali tájat gyönyörű madarunk éneke
A karmazsinpirók ritkán bukkan fel idehaza.
Május végén látogattam el Kőszegre, szeretem ezt a kisvárost, valami megfoghatatlan hangulata van a piciny, de annál több látnivalót rejtő határ menti településnek. Ha ide érkezem, nem mulasztom el, már hosszú évek távlatából a karmazsinpirókokat (Carpodacus erythrinus).
Minden madár megfigyelése örömet jelent, nem beszélve a ritkán szem elé kerülő fajokról, amelyről most írok pár sorban. Életemben az első karmazsinpirókot 1997. június 14-én láttam a szlovákiai a Poprád-folyó menti füzesekben, ekkor 2 éneklő hím és 4 tojó került a távcső lencséje elé. Hatalmas és leírhatatlan volt az öröm.
Idehaza 2004. július 26-án Tapolcán, egy zártkertben, pontosan az Ady Endre utcában énekelt egy csodaszép hím. Négy esztendőt kellett várnom a következő hazai megfigyelésig, ekkor a Vas vármegyei Felsőmarác település határában lelt egy helyi madarász. Ugyancsak egy hím madarat figyelhettem itt 2008. május 28-án.
Éneke betölti a hajnali tájat.
Az elmúlt esztendőkben jelentek meg a Kőszeg határában fekvő Abért-tó mellett lévő hajdanvolt kertészet életfáin, a Gyöngyös-patakot kísérő buja ártéri ligeterdők égerfáin az éneklő hímek, majd a tojók.
A fajról tudni kell, hogy vonuláson fel-fel bukkant idehaza, de ritkán. Sikerült a költését is bizonyítani hazákban: három tojásos fészkét találták meg.
Magyarországra későn érkezik meg a már ismert kőszegi költőhelyére. Európában Finnországban és Belorussziában és Észtországban fészkel, míg kisebb állományok költenek Svédországban, Lengyelországban és Litvániában. Fészkelőhelyei ezen országokban hegyek és lápok bokrosai, bozótos hegyoldalai.
Évente egyszer költ, gyakran laza telepekben fészkel. A párok egész életre alakulnak ki, az egyedek költőhelyükhöz is ragaszkodnak, a fészek 0,5-2 méter magasságig épül.
Közép-Európában a fészek különböző cserjéken, míg északon nagyrészt fiatal lucfenyők ágtövei között vagy borókán épül. A fészek külső rétege száraz vesszőkből vagy pedig hosszú füvek előző évi virágzatából áll, finom gyökerekből bélelik.
Védett madárfaj, természetvédelmi értéke 25 ezer forint.
Ötmillió csikóhal az illegális kereskedelem áldozata
A csikóhalakat legtöbbször kiszárítva árusítják, használják, a legtöbbet reptereken és tengeri szállítmányokból kobozzák el a hatóságok.
Ritkaságnak számító rovart figyeltek meg az Alföldön
A faj Közép-Európa jelentős részéről mára kipusztult, Magyarországon meglehetősen ritka és védett.
Túlharsogják a nőstényeket a hím békák
A világ békafajainak alig másfél százaléka esetében ismerjük, milyen hangot is adnak ki a nőstények.
Debrecenben tenyésztették ki ezt az állatfajtát
A debreceni pergőgalamb a magyar díszgalambtenyésztés egyik legkedveltebb képviselője, egyedi repülési stílusáról ismert.
Honnan tudják a vándormadarak, merre kell repülniük?
Érzékszerveik és a mágneses mezők használatával kiváló tájékozódásra képesek.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
