Afrika titkos hőse a puffogó vipera

Kiderült, hogy Afrika legelterjedtebb kígyója rendkívül hatékonyan fékezi a mezőgazdaságot veszélyeztető rágcsálók létszámát.

A Witwatersrand Egyetem kutatói arra jutottak, hogy a puffogó vipera (Bitis arietans) Afrika titkos hőse lehet, természetes megoldást nyújthat a mezőgazdálkodók egyik legnagyobb problémájára. A kígyó képes a normál létfenntartáshoz szükséges rágcsálóirtó tevékenységét 12-szeresére növelni, amikor épp rágcsálóbőség (gradáció) van, ezzel pedig sokszorosan felülmúlja a rágcsálókra vadászó emlősök teljesítményét.
„A puffogó vipera a természet legtökéletesebb rágcsálóirtó rendszere” – magyarázta Graham Alexander professzor, a kutatás vezetője. „Az a képességük, hogy sokszorosan többet vadásznak a rágcsálók népességrobbanása idején, a farmerek felbecsülhetetlen értékű segítőivé teszi őket azzal, hogy megelőzik a károkozást.”
Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy egy kígyó egy etetéskor képes volt akár 10 rágcsálót is lenyelni, majd egy-egy hét múlva ezt megismételni. A kísérletek 77 napon át mérték, hogy mennyit eszik meg egy-egy puffogó vipera a felkínált rágcsálókból. (A kígyók a kísérlet végére jelentősen nehezebbek és hosszabbak is lettek.) Magyarul, a gyakori kígyó gyakran is eszik, ezzel pedig hatalmas szolgálatot tesz a gazdálkodóknak.
A csapadékos években kialakuló rágcsálóinváziók sokmilliós kárt okoznak a mezőgazdálkodóknak, a viperák viszont képesek korlátozni az inváziót, mielőtt az még végzetes nagyságúvá válna. Egy emlős ugyan több rágcsálót fogyaszt egyszerre, ám sokkal kevesebb van az emlős (pl. hiúz, róka, mongúz, menyét) ragadozókból, mint a viperákból.
A kígyó képes akár két évig is éhezni, így valóban akkor válik „bekapcsolható” rágcsálóirtóvá, amikor azok létszáma felduzzad. Emellett ha épp növekszik a rágcsálóállomány, a vipera egyszerűen erre a gyakori zsákmánytípusra áll át, és onnantól fogva a rágcsálóirtásból él.
A puffogó vipera széles körű elterjedése és gyakorisága valószínűleg Afrika legjelentősebb rágcsálóirtójává teszi a fajt. A képességei partnerré és nem ellenséggé teszik, remélhetőleg átalakítva a kígyóval szembeni előítéleteket. A természetvédelmi intézkedésekbe a kígyókat is be kell számítani, mivel nemcsak a mezőgazdaság számára jelentenek természetes megoldást, de az ökoszisztéma egészségéhez is szükség van rájuk.