Szerencsével láthatjuk csak meg rejtett életmódú madarunkat
A harist megpillantani nem egyszerű, egyedi hangja viszont elárulhatja jelenlétét.
A tavaszi esőknek köszönhetően felénk, a Somló hegy lábánál fekvő Marcal-medencében az elmúlt esztendőkhöz képest a kaszálók, mocsárrétek „jó állapotban” leledzenek. Több hajnalon is kint jártam ezen élőhelyeken és boldogan állapíthatom meg, hogy sok helyről párban szólnak a harisok (Crex crex) a magas fűből, de akár napnyugta táján is aktívak a madarak.
A jellegzetes hangjukkal magunkhoz csalják lehetséges párjukat, a rivális hímeknek pedig jelzik költőterületük határát, amely 5-10 hektár is lehet. Tudományos, latin nevét éles, „kreksz-kreksz” hangja alapján kapta. A népi elnevezését a kétkést, amely Baranya vármegyében még napjainkban is használatos, szintén a hangjából származik.
Megpillantása a rendkívül rejtett életmódja miatt nagyon nehéz, szerencse kell hozzá.
A költőterület foglalásakor intenzíven szólnak, a költés idején ez alább hagy.
Az európai költőállományok drasztikus csökkenését figyelhetjük meg napjainkban. Régebben hazánk területén is sokkal gyakoribb költőfajnak számított.
Ma a sérülékeny madarak kategóriájába tartozik, fontos szerep jut hazánknak a számára alkalmas élőhelyek megőrzésében. Korábban vadászható faj volt, napjainkban szigorú védelem alatt áll.
A magyarországi költőállománya drasztikusan csökkent a kézi kaszálás elmaradásával, az intenzív gépi kaszálás megjelenésekor. A korábbi aszályos esztendők tovább csökkentették a hazai populációt.
Jellemzően az üde, nedves, magas füvű rétek költőmadara, valamint a magassásos mocsárréteknek, amelyek rekettyefűzzel, facsoportokkal tagoltak. Ezen speciális élőhelyek sajnos egyre eltűnőben vannak ország szerte.
Évente csak egyszer költenek a párok, a fészket a tojó építi. Gödröt kapar, majd ebbe rakja viszonylag magas, száraz növényi részekből álló 15 cm átmérőjű fészkét. Csak a tojó kotlik.
Tápláléka csigákból, pókokból, bogarakból, szitakötőkből, gilisztákból, hangyákból tevődik össze. Szeptember közepén vonul el hazánkból, a telet Kelet-Afrikában tölti.
Fokozottan védett faj, természetvédelmi eszmei értéke 500 ezer forint.
Ötmillió csikóhal az illegális kereskedelem áldozata
A csikóhalakat legtöbbször kiszárítva árusítják, használják, a legtöbbet reptereken és tengeri szállítmányokból kobozzák el a hatóságok.
Ritkaságnak számító rovart figyeltek meg az Alföldön
A faj Közép-Európa jelentős részéről mára kipusztult, Magyarországon meglehetősen ritka és védett.
Túlharsogják a nőstényeket a hím békák
A világ békafajainak alig másfél százaléka esetében ismerjük, milyen hangot is adnak ki a nőstények.
Debrecenben tenyésztették ki ezt az állatfajtát
A debreceni pergőgalamb a magyar díszgalambtenyésztés egyik legkedveltebb képviselője, egyedi repülési stílusáról ismert.
Honnan tudják a vándormadarak, merre kell repülniük?
Érzékszerveik és a mágneses mezők használatával kiváló tájékozódásra képesek.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
