A szalakóta valósággal ragyog az égbolton
Vonuláskor nagy veszély leselkedik rá: szépsége miatt a déli országok vadászainak kedvence lett.
A fenti, impozáns küllemű madár a szalakóta, melynek állománya az odúkihelyezéseknek köszönhetően megnőtt az Alföldön – olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) honlapján. A Dunántúlon ritkán fészkel, csak átvonulóban találkozhatunk vele.
Kinézete és mérete miatt előszeretettel vadásszák tőlünk délebbre fekvő országokban, ezért vándorláskor nagy veszélynek van kitéve.
Laza csapatokban vagy magányosan vonul Afrikába és május elején érkezik vissza fészkéhez. Gyíkokkal, rovarokkal és kisebb pockokkal táplálkozik, éppen ezért nem szereti a túllegeltetett és az elhagyatott legelőket sem, mert míg az előbbiben kevés számára a táplálék, úgy az utóbbiban könnyen meghúzódnak prédaállatai.
Igazi őrszem, magas pontokról tartja szemmel a körülötte lévő területet és innen csap le zsákmányára is. Előfordulása Nyugat-Európában megritkult, néhol teljesen el is tűnt. Fehér színű, 4-5 darab tojásból álló fészkéhez öreg fák odvait, illetve a fekete harkály és zöld küllő által vájt odúkat részesíti előnyben, de mesterséges fészekrakó helyet is szívesen elfoglal, amire gyakran az előbb felsoroltak hiánya miatt van szükség.
Rendkívül ritka lepkék bukkantak fel hazánkban
Eddig mindössze 57 megfigyelését dokumentálták határainkon belül.
Kirepültek a búbosbanka fiókák a fészkeikből
A frissen kikelt utódok május végén kezdik el elhagyni a fészkeket.
Ötmillió csikóhal az illegális kereskedelem áldozata
A csikóhalakat legtöbbször kiszárítva árusítják, használják, a legtöbbet reptereken és tengeri szállítmányokból kobozzák el a hatóságok.
Ritkaságnak számító rovart figyeltek meg az Alföldön
A faj Közép-Európa jelentős részéről mára kipusztult, Magyarországon meglehetősen ritka és védett.
Túlharsogják a nőstényeket a hím békák
A világ békafajainak alig másfél százaléka esetében ismerjük, milyen hangot is adnak ki a nőstények.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
