Ritka és gyönyörű madár rejtőzködik hazánk vízpartjain

Hazánkban meglehetősen ritkának számító madárfaj a sárgásbarna alapszínű, fehér szárnyú üstökösgém, amellyel a folyók árterei, mocsarak, halastavak és egyéb mesterséges tavak közelében található gémtelepeken találkozhatunk. Magyarországon leginkább a Tisza mentére és a Hortobágyra koncentrálódik állománya, de a Körös-Maros Nemzeti Park területén is költ.

Az üstökösgém (Ardeola ralloides) fő táplálékául különböző rovarok, apró rákok, kisebb halak, békák és puhatestűek szolgálnak, ezeket a sekély vizekből, mocsarakból, nádszegélyekből és vízparti gyepekről szerzi meg. Határainkon belül mindössze 240–290 pár fészkel, amelyek költés után, augusztus és október között vonulnak el nyugat-afrikai telelőhelyükre.

Nevét megnyúlt tarkótollairól kapta, amelyek üstökként borulnak a hátára, ha azonban tüzetesebben megfigyeljük ezt a látványos madarat, megállapíthatjuk, hogy régies neve, a selyemgém is illik rá.

Óvatos, rejtőzködő életet él, többnyire csak akkor lehet észrevenni, mikor búvóhelyéről felröppen és megvillan fehér szárnya.

Az üstökösgém elég termetes madár, a gémfélék körében azonban viszonylag kis testűnek számít. Szárnyfesztávolsága 80-92 centiméter között alakul, teste 230-370 grammosra és 44-47 centiméter hosszúra nőhet.

Magyarországon fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 500 ezer forint.