Az őszapótól a pótszülőség sem áll messze
Többszöri sikertelen költéskor szívesen nevelik mások fiókáit.
Az őszapó hazánkban mindenhol elterjedt, csaknem egész Európában és Ázsia nagy részén fellelhető. Erdőkben, bokrokban, parkokban és lakott területeken egyaránt előfordul, de a teljesen fátlan és nagy kiterjedésű pusztákat kerüli – írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
Fészke teljesen zárt, az egyedek csak egy kis, tollakkal borított nyíláson közlekednek. Lakhelyük építése náluk csapat munka, mindkét pár részt vesz benne. Általában mohát, zuzmót, tollat és birkagyapjút használnak fel hozzá.
Évente egyszer költ, de ha az sikertelen, akkor pótköltéssel próbálkozik, viszont ha ez többszörösen is meghiúsul, akkor a párok a közelben lévő őszapópárok fiókáinak nevelésében segítenek.
Társas madár, így a fiókák kirepülése után mindig csapatban mozog. A hím és tojó külleme hasonló, míg a fiatalok homloka és fejoldala sötét. Tavasztól rovarokkal, ősszel növényekkel táplálkozik, nem vándorló, télen kihasználja a madáretetőket is.
Ötmillió csikóhal az illegális kereskedelem áldozata
A csikóhalakat legtöbbször kiszárítva árusítják, használják, a legtöbbet reptereken és tengeri szállítmányokból kobozzák el a hatóságok.
Ritkaságnak számító rovart figyeltek meg az Alföldön
A faj Közép-Európa jelentős részéről mára kipusztult, Magyarországon meglehetősen ritka és védett.
Túlharsogják a nőstényeket a hím békák
A világ békafajainak alig másfél százaléka esetében ismerjük, milyen hangot is adnak ki a nőstények.
Debrecenben tenyésztették ki ezt az állatfajtát
A debreceni pergőgalamb a magyar díszgalambtenyésztés egyik legkedveltebb képviselője, egyedi repülési stílusáról ismert.
Honnan tudják a vándormadarak, merre kell repülniük?
Érzékszerveik és a mágneses mezők használatával kiváló tájékozódásra képesek.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
