Kirepültek a búbosbanka fiókák a fészkeikből
A frissen kikelt utódok május végén kezdik el elhagyni a fészkeket.
Kirepültek fészkeikből az első búbosbanka fiókák az Alföldön. A Körös-Maros Nemzeti Park beszámolója szerint a május végén kezdődő fészekelhagyás időszakában gyakran láthatunk 3-4, vagy akár több búbosbankát is együtt mozogni a költőhelyek környékén, hiszen szüleik az üreg elhagyását követően még néhány napig a szabadban is etetik a frissen kirepült fiókákat, de akár hosszabb ideig is együtt maradnak.
A búbosbanka (Upupa epops) Magyarországon ismert és kedvelt madár, sajátos színei és bóbitája miatt egyetlen más fajjal sem lehet összetéveszteni. Hosszútávú vonuló, a telet Afrikában tölti. Általában március második felében, a hónap végén érkeznek meg az első példányok hazánkba, az állomány nagy része pedig áprilisban tér vissza, ezután kezdik meg a költést.
A búbosbankák odújába vagy költőüregébe belesni kissé szagos és akár kellemetlen élmény is lehet. Ennek egyik forrását a fiókák ürüléke jelenti, amit a kéretlen látogatók elriasztására használnak. Egy-egy elvétett célzás esetén az ürülék nem az odú röpnyílásán repül ki, hanem az odú falán landol, aminek köszönhetően odabent egyre büdösebb lesz.
Ezenfelül a tojó és a fiókák fartőmirigye egy meglehetősen szagos váladékot is termel, aminek szintén a betolakodók elijesztésében van szerepe.
Május utolsó hetétől azonban már egyre több ilyen otthon válik lakatlanná, ilyenkor kezdik el elhagyni a fiókák a fészket. A fiatal madarakat a jellegzetes csipogásszerű hangjukról és elmosódottabb, halványabb színezetűkről lehet megismerni, míg az élénkebb színű, adult madarak tollruhája és csőre már kopottasabb a költési időszak végére.
A búbosbanka szereti a nyílt területeket, ahol elegendő táplálékot találhat. Étlapján kizárólag állati eredetű táplálékok szerepelnek: rovarok (tücsök, cserebogár, lótetű), valamint lárvák, pajorok, kukacok és giliszták, amelyeket hosszú csőrével a földből szedeget ki.
Már szárnyalnak a piroslábú cankók fiókái
Idén a szárazság miatt rendkívül kevesen költöttek hazánkban ebből a vízhez kötődő madárfajból.
Apró, védett madár rejtőzik tavaink nádasaiban
A fülemülesitke termete meglehetősen kicsi, szárnyfesztávolsága nem éri el a 20 centimétert, tömege pedig 10–15 gramm körül mozog.
Vonat- és autóforgalom veszélyezteti hazánk védett kétéltűjét
A vasutak fizikai akadályt jelentenek a gőték időszakos vándorlása során, valamint jelentősen növelik az elütés kockázatát különösen a szaporodási időszakban, amikor a kifejlett egyedek a szárazföldi élőhelyekről a vizes élőhelyekre vonulnak.
Így ápolják bőrüket a kardszárnyú delfinek
A tengeri emlősök számára a természet nyújt megfelelő kozmetikai szert a kelp nevű moszat formájában.
A portugál gálya nem egyetlen faj, hanem négy
A világszerte elterjedt különös tengeri állat a vízfelszínen lebegve, sok méteres, csalánsejtjeivel mérget fecskendező fogófonalait a vízbe lógatva vadászik.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
