Úgy tűnik, a madarak is gyakran fogyasztanak alkoholt

Az ember esetében számos drog, gyógyszer vagy épp az alkohol bomlásterméke beépül a hajba, és abból, különösen a tartós fogyasztás esetén jól kimutatható. Az alkohol esetében ez a vegyület az etil-glükuronid (EtG), amelynek kimutatásához egy amerikai kutatócsoport a madarak tollát vizsgálta meg  – sikeresen. Eddig ilyen vizsgálatot csak emlősök szőrében és emberi hajban végeztek.

Az etanol a nektárban vagy a gyümölcsökben, azok természetes cukortartalma miatt spontán keletkezik. A kolibrikkel folytatott vizsgálatok azt mutatták, hogy a madár azt a nektárt kedveli, amelyben csak egy kevéske alkohol van, ez megfelel a természetesen előforduló mennyiségnek. De vajon mennyit „iszik” a többi madár?

Összesen 17, különféle táplálékot – gyümölcsön és nektáron túl magvakat vagy épp rovarokat – fogyasztó madárfajra terjedt ki a vizsgálat. Feltételezhető, hogy az EtG mennyisége az étrenddel összefüggően változhat az egyes fajokban, értelemszerűen a magas cukortartalmú táplálékot fogyasztóknál lehet több. A kutatók a madarak múzeumi példányait vizsgálták meg olyan mérési módszerrel, amelyet egyébként emberekre fejlesztettek ki, de sikerrel alkalmaztak állatokban is.

A madárfajokat összesen 64 példány képviselte, ezekből 40 esetében egyértelmű volt az elfogyasztott alkohol nyoma a tollakban, 11 esetben nem volt, 13 esetben pedig bizonytalanok voltak a mérési eredmények. Érdekes módon nem találtak alkoholt a gyümölcsevő csonttollú tollaiban, habár csak egyetlen egyedet tudtak megvizsgálni.

Volt azonban magevők, gerinceseket és gerincteleneket fogyasztók tollaiban. A madarak mintegy felében nemcsak tollat, de májat is tudtak vizsgálni, ám a májban jóval kevesebb esetben sikerült kimutatni az alkohol bomlástermékét.

Az eredmények fő tanulsága tehát az, hogy az alkoholfogyasztás nemcsak a nektárt és gyümölcsöt evő madarakra jellemző, hanem mindennemű étrend esetében előfordul.

A kutatók nem zárták ki, hogy a nem nektárevők esetében az emésztőszervben lévő mikrobák állítják elő a táplálék szénhidrátjaiból az alkoholt, amelyet kimutattak. Az is előfordulhat, hogy egy növényevő zsákmányállatban játszódott már le ez a folyamat, és a zsákmány elfogyasztásával jutott a madarak szervezetébe az alkohol.

A toll tehát jó módszernek bizonyult, de rengeteg még a kérdés. Ki kellene deríteni, mennyire befolyásolja az alkoholfogyasztást az évszak, a madár élőhelye, népsűrűsége. Ez utóbbi esetében gondoljunk arra, hogy ahol sok a nektárevő kolibri, ott a nektárnak nincs ideje megerjedni, mert előbb elfogyasztják.

Ahhoz, hogy megértsük, mennyi alkoholt is fogyasztanak a madarak, mindezeket alaposabban meg kellene ismernünk. Az sem egészen világos, hogy milyen hatású az alkohol a madarak szervezetére és viselkedésére.