Volt idő, mikor teljesen eltűntek a hattyúk hazánkból

Napjainkban a hattyú egyáltalán nem számít ritka állatnak, hazánk összes jelentősebb állóvizén megtalálható, ez azonban nem volt mindig így. A 19. században teljesen eltűnt Magyarországról ez a hófehér tollazatáról ismert, nagy testű madár. Amint a Fertő-Hanság Nemzeti Park írja, ettől kezdve mintegy 100 éven keresztül hiányzott határainkon belülről, mindez pedig csak a közelmúltban változott meg.

A hattyúk csak néhány évtizeddel ezelőtt, az 1970-es években tűntek fel újra hazánkban, ettől kezdve viszont gyorsan gyarapodott példányszámuk.

Mára az egész ország területén elterjedtek, ami egyebek mellett a faj kultúrakövető viselkedésének és a klíma változásának eredménye.

A bütykös hattyú (Cygnus olor) eurázsiai elterjedésű faj, amely általában tavakat választ költőhelyül. Méretének megfelelően hatalmas fészket épít, amelybe 6-7 tojást rak. A fészekhagyó, röpképtelen fiókák kikelésük után követik szüleiket.

Főleg vízinövényeket eszik, melyeket a felszín alatt szakít le, ebben hosszú nyaka szolgál segítségül. Kis mennyiségben állati eredetű táplálékot is fogyaszt.

Jól alkalmazkodott az emberi jelenléthez. A nálunk költő példányok nagyrészt a hazai és a tőlünk dél-nyugati, be nem fagyó vizeken telelnek, ahonnan a melegebb időszakban visszatérnek bejáratott helyeikre, ahol az emberek etetik őket.

Magyarországon közösségi jelentőségű fajnak számít, természetvédelmi értéke 25 ezer forint.