Gyakran csak hangja fedi fel rejtőzködő madarunk jelenlétét
A barkóscinege csilingelő hangja könnyen elárulja jelenlétét a nádasokban.
A barkóscinege hazánk nádasaiban érzi jól magát, Európában szétszórtan található meg, viszont Ázsiai költő helyei nagyobb és egybefüggő területeket alkotnak – írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Fészkét változó magasságokban, a nád vagy gyékény megtört szárára rakja, nem igényli az öreg nádasokat a másodéves állományokban is otthont teremt.
Társas faj és a többi nádi madárral ellentétben nem viselkedik territoriálisan. Állandó madarunk, nem vándorol, télen is a nádasokban figyelhető meg, ahol apró magvakat fogyaszt, tavasszal pedig rovarokra vadászik.
Egy évben 2-3 alkalommal költ, egy fészekalj 4-8 darab tojásból áll, amin mindkét madár felváltva kotlik. Vizes élőhelyeik megőrzéséével az állományuk biztosítottnak tűnik. Gyakran bujkál a sűrű nád között, de csilingelő hangja felfedi jelenlétét.
Már szárnyalnak a piroslábú cankók fiókái
Idén a szárazság miatt rendkívül kevesen költöttek hazánkban ebből a vízhez kötődő madárfajból.
Apró, védett madár rejtőzik tavaink nádasaiban
A fülemülesitke termete meglehetősen kicsi, szárnyfesztávolsága nem éri el a 20 centimétert, tömege pedig 10–15 gramm körül mozog.
Vonat- és autóforgalom veszélyezteti hazánk védett kétéltűjét
A vasutak fizikai akadályt jelentenek a gőték időszakos vándorlása során, valamint jelentősen növelik az elütés kockázatát különösen a szaporodási időszakban, amikor a kifejlett egyedek a szárazföldi élőhelyekről a vizes élőhelyekre vonulnak.
Így ápolják bőrüket a kardszárnyú delfinek
A tengeri emlősök számára a természet nyújt megfelelő kozmetikai szert a kelp nevű moszat formájában.
A portugál gálya nem egyetlen faj, hanem négy
A világszerte elterjedt különös tengeri állat a vízfelszínen lebegve, sok méteres, csalánsejtjeivel mérget fecskendező fogófonalait a vízbe lógatva vadászik.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
