Mik ezek a Magyarországot ellepő lepkék?

A gammabagolylepkék alapvetően éjszaka aktívak, de nappal is mozoghatnak, rajzásuk idén igen szembetűnő.

A Magyar Természettudományi Múzeum közösségi oldalán ismerteti a hazánkban zajló lepkeinvázió tudományos hátterét. Jelenleg az ország több táján is tömegesen jelennek meg az alapvetően éjszaka aktív, de nappal is könnyen felriasztható, vándorlás idején repülni is képes gammabagolylepkék.
A faj vándorlepke, minden év tavaszán Dél-Európából északra vonul szaporodás céljával, az utódok pedig később visszatérnek a mediterráneumba. A rovar itthon nem őshonos, a korábbi kemény fagyok évről évre kipusztították az esetleges egyedeket, az utóbbi enyhe telek azonban kedvezőek voltak számára.
A vándorlepkékre jellemző, hogy egy-egy évben erősen ingadozhat a hazai egyedszámuk. A mostanihoz hasonló elszaporodást észleltek már 2016-ban Franciaországban, akkor a foci-EB élő közvetítésein, a pályán is feltűntek.
A mostani gyakoriság ellenére a gammabagolylepke nem tekinthető inváziós fajnak, hiszen nagymértékű elszaporodása nem lesz tartós.
A szakértők szerint a faj ráadásul nem fog károkat okozni az őshonos élővilágnak.
A faj egyébként virágnektárt, hullott gyümölcsök levét és hasonló nedveket szívogat, kárt nem idéz elő, sőt, fontos beporzó. Megnevezése az elülső szárny közepén látható ezüstös, a görög gamma kisbetűre emlékeztető foltra utal.
A szárny többi része első ránézésre egyszerű sötétbarna, ám alaposabban megfigyelve feltűnnek a különböző árnyalatú szürkés, barnás, bronzosan vagy óarany fényben csillogó mezői. Mintázata alapján nem könnyű elkülöníteni néhány rokonától, amelyek között nemcsak ritka vándorok, hanem értékes védett fajok is akadnak.
Hernyója polifág, tehát sokféle lágyszárú növény levelét elfogyasztja, termést viszont nem eszik. A muskátli levelét is kedveli, ha megtaláljuk a virágon zöldes alapszínű, oldalán fehér hosszanti csíkot viselő, araszoló mozgású hernyóit, eltávolítással megelőzhetjük a kártételt.