A horgonyok károsítják a sarkvidéki tenger élővilágát

Az ember könnyen legyinthetne, hogy nehogy már egy horgonyzás miatt felboruljon az ökoszisztéma… A helyzet azonban ennél sokkal összetettebb, egyre több és több hajó látogatja meg a sarkvidéki területeket, mégpedig pontosan azért az élővilágért, amelynek részét a hajók károsítják. A hajók sok esetben ugyanazokat a helyszíneket keresik fel, ahol már súlyossá válhat a horgonyok okozta kár. Épp emiatt is érdemes komolyan venni a problémát.

A sarkvidék élővilága rendkívül lassan él, annak köszönhetően, hogy hideg a környezet és ez számos biokémiai folyamatot lelassít, ráadásul rövid az az időszak az év során, amikor elég fény áll rendelkezésre a táplálkozási lánc alapját képező algák szaporodásához. A szaporodás maga is lassú, sok állat esetében kevés utód jön világra, azok lassan fejlődnek, ám cserébe hosszabb élettartamra számíthatnak. (Egyes kagylók vagy szivacsok évszázadnyi idő alatt nőnek egy centit!) A probléma ugyanaz, mint a nagy termetű emlősöknél, mint például az orrszarvú vagy az elefánt. Ez pedig máris könnyen érthetővé teszi, hogy miért is lényeges tényező még egy kis mértékű pusztítás is.

Egy újonnan, a Frontiers in Conservation Science folyóiratban publikált kutatási eredményben a horgonyok és horgonyláncok okozta károkat mérték fel, víz alatti felvételek segítségével. Az Antarktiszi-félsziget környezetében összesen 36 helyszínen végeztek vizsgálatokat, kamerával felszerelt automata merülő járművel. A kutatók összehasonlították a horgonyok helyét a szomszédos, háborítatlan területekkel, s ebből szűrtek le következtetéseket.

A horgony és a horgonylánc felszántja a tenger alján az iszapot, és vele együtt az abban élő állatokat is. A felvételeken a felszaggatott üledéket, a sérült és elpusztult szivacsokat, korallokat, tengericsillagokat és más élőlényeket is jól fel lehet ismerni.

A közvetlen károkon túl az aljzat átmozgatásakor az üledék a vízben lebeg és csak igen lassan ülepedik ki, ezen idő alatt a sarkvidéki víz eleve nem túl jó átlátszóságát rontja. Ezzel az összes fotoszintetizáló alga elől elvágja a napfény útját. A kiülepedő szemcsék ezen túl még az élőlények pórusait is eltömíthetik, szintén az élettel nem összeegyeztethető károkat okozva.

A dokumentált hajóutak közt 195 volt, amely ezen az antarktiszi területen horgonyt vetett a 2022-2023-as szezonban, ebben benne vannak a turistákat szállítók, a halászhajók és a kutatóhajók is. Nincsenek benne azonban azok a magánhajók, amelyek dokumentáció és engedélyek nélkül közelítették meg a déli kontinens partjait.

A megvizsgált helyeken a károkozás csak hajszállal került el három antarktiszi óriás szivacsot (Anoxycalyx joubini faj), amelyről azt feltételezik, hogy bolygónk legöregebb állatai lehetnek, akár 15 ezer éves életkorral is. Ez a szivacs 1,5-2 méteres nagyságúra nőhet, és rengeteg más élőlénynek nyújt élőhelyet üreges belsejével.

Ha a mélytengeri bányászattal nem értünk egyet, akkor ezzel se szabadna. Ahogy a klímaváltozás miatt egyre könnyebben elérhetővé válnak a sarkvidékek, úgy a károk is egyre nagyobb területeket fognak érinteni. Emiatt is fontos, hogy végre ezt a jelenséget is megvizsgálták, és így megérthetjük, hogy tennünk is kell valamit a károk elkerülésére.