Élve oldja fel áldozatát ez a pók

Általánosságban elmondható a pókokról, hogy mérget termelnek és azt a vadászat során zsákmányukba fecskendezve annak ártalmatlanná tételére, valamint előemésztésére használják. A mérgüket azok a mirigyeik termelik, amelyek a csáprágóiknál találhatók, és maguk a csáprágók szolgálnak fecskendőként. Egyes pókok azonban nem rendelkeznek efféle méregmirigyekkel – no de akkor vajon miként vadásznak?

Egy újonnan, a BMC Biology folyóiratban publikált kutatás azt vizsgálta meg, hogy a derespókok (Uloboridae) miként is képesek zsákmányt ejteni, ugyanis ők teljesen elveszítették a méregmirigyüket. A kutatók a családon belül a már nálunk is megtalálható pamatoslábú derespókot (Uloborus plumipes) vizsgálták.

A felmérésből kiderült, hogy ez a picuri pók ugyan nem tud mérget fecskendezni áldozatába, ám távolról sem tehetetlen vele szemben.

A derespók emésztőnedve tartalmazza azt a hatékony méreganyagot, amellyel a zsákmányát ártalmatlanná teszi.

A kutatók alaposan megvizsgálták a pókokat, mikroszkóppal és molekuláris módszerekkel, így sikerült igazolniuk, hogy valóban nyoma sincs bennük a szokványos méregmirigyeknek. Az állatnak nemcsak méregmirigye nincs, de még a csáprágóiból is hiányzik az a csatorna, ami egyébként a mérget – injekciós tűhöz hasonlóan – az áldozatba vezetné.

Azonban az állatka emésztőrendszerében a méregmirigyben termelt anyagok előállítását szabályozó gének voltak aktívak, mintegy 120 ilyen gént azonosítottak a vizsgálatok során. E gének a többi, méregmiriggyel rendelkező pók esetében a méregtermeléshez kapcsolódnak.

A kutatók a derespók emésztőszervéből kivont méreggel muslicákat el is tudtak pusztítani, és e „bélméreg” hasonlóan erős hatású volt, mint egy másik, mérget befecskendező marású pók mérge. A méreganyagok is különlegesek e pók esetében. Hiányoznak belőle azok az idegméreg-összetevők, amelyek hatására lebénulna az áldozat, viszont sejtfalat bontó anyagok vannak benne.

A derespókok gyakorlatilag lehányják áldozatukat, és így sikerül őket ártalmatlanná tenni, majd elfogyasztani.

Akár azt is mondhatnánk, hogy a természet sok millió évvel Ridley Scott előtt kitalálta már a külső emésztés módszerét, csak ez esetben nem a xenomorph savas váladéka öl, hanem enzimeket és toxinokat tartalmazó váladékról van szó, amely azonban ugyanúgy élve oldja fel az áldozatot.

A derespókok számára tehát nem hátrány, hogy elvesztették méregmirigyeiket. A pók alaposan becsomagolja selyemszálaiba a zsákmányt, mielőtt lehányná, vagyis a csomagolás is fontos része a vadászatnak (lásd a fenti videóban, a hátulsó lábaival húzza és tekeri a selyemszálait a leendő élelmére). Ha az áldozat kellően feloldódott, a pók a szervezetében lévő „pumpa” segítségével, szájszervén át beszippantja a nedveket.