A portugál gálya nem egyetlen faj, hanem négy

A portugál gálya nem egyetlen állat, hanem egy telepes lény, amelynek testét négy különböző típusú és feladatú, együttműködő egység alkotja. A hidraállatok közé tartozik, bár telepes medúzának nevezik, a valódi medúzáktól teljesen eltérő állatról van szó.

Az állatot alkotó egyedi egységek önálló életműködésre nem képesek. A leginkább különös tulajdonsága a gázzal töltött vitorlája – ez látszik ki a vízfelszínből – amelyet viharos időben képes leapasztani, hogy így a víz alá merülhessen és a szél ne tudja megtépni.

Egy nemrégiben, a Current Biology folyóiratban közzé tett kutatásban arról számoltak be, hogy ez az eddig egyetlen fajnak vélt (Physalia physalis) állat voltaképpen minimum négy különböző fajt takar. Ezek eltérő alaktani jegyekkel rendelkeznek, eltérő a genetikájuk és más földrajzi elterjedésűek, számolt be a Griffith Egyetem.

Korábban azt feltételezték, hogy a nyílt óceánban élő állatok könnyedén keveredhetnek, így nem alakulhat ki elkülönült genetikai összetételű csoport. A valóság azonban rácáfolt erre az elméletre: öt különböző genetikai jegyekkel rendelkező ágát találták a világ számos pontján begyűjtött 151 portugál gálya vizsgálata során. A különböző csoportokba, s a felfedezést követően új fajokba sorolt állatok hiába osztoznak egyes helyszíneken, egymással mégse keverednek, így genetikailag elkülönültek.

A közösségi tudomány szerepét hangsúlyozza a mostani vizsgálat is: a kutatók az iNaturalist oldalon rögzített civil kutatói észlelésekből indultak ki. A feltöltött felvételek ezreit átnézve világossá vált, hogy az állat eredeti, 18-19. századi leírásai nem voltak tévesek, valóban jól elkülönültek külső jegyeik alapján is az egyes típusok.

Annak idején az állat első tudományos leírásakor javasolt elkülönült fajokról most a genetikai vizsgálatok igazolták, hogy valóban külön fajokba tartoznak. A három korábban javasolt fajnév mellé azonban a szakemberek még egy negyediket is besorolhattak.

A négy faj Physalia physalis, Physalia utriculus, Physalia megalista, valamint a Physalia minuta. Az utóbbi faj csak Ausztrália és Új-Zéland környezetében honos, a többi széles elterjedésű. A Kelet-Ausztrália környezetében élő állatokban pedig igazán különös, hogy valószínűleg hosszú ideje együtt élnek e helyszínen, ám mégse keverednek egymással.

Egyelőre nem világos, miféle szelekciós nyomás vezethetett el e fajok elkülönüléséhez. Ezt csak részletes környezeti és életmódbéli ismeretekkel lehetne kideríteni.