Ádáz harcokat vívnak hazánk ritka és különleges rovarai

A nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) Magyarország, sőt egész Európa egyik legnagyobb rovarfaja. Nevét a hímek hatalmas, szarvasagancsra emlékeztető, egyedi rágóikról kapta.

Ezek a rágók nemcsak kinézetükben, hanem funkciójukban is gyakorlatilag megegyeznek a szarvasbikák agancsával, hiszen a nőstények kegyeiért folytatott harc során a hímek egymás elleni fegyverként használják, ugyanúgy, mint a szarvasbikák agancsaikat a bőgés idején.

A szarvasbogarak abban is hasonlítanak a gímszarvasokra, hogy igen kifejezett náluk az ivari dimorfizmus, vagyis a nemek külső megjelenésében nagy különbségek vannak. Mint ahogy a szarvasoknál csak a hímek viselnek agancsot, úgy a bogaraknál is csak a hímeknek van ilyen nagyméretű, módosult rágójuk. A nőstényeknek egyáltalán nem feltűnő, teljesen szokványos, kisméretű, ívelt rágóik vannak. A testméretbeli különbségek is hasonlóan alakulnak, a nőstények itt is kisebbek, szerényebb megjelenésűek.

A nagy szarvasbogarak főleg a tölgyfák alkotta erdőket, facsoportokat kedvelik, ahol 4-5 évig fejlődő, fakorhadékkal táplálkozó lárváik elegendő élelemhez juthatnak. A hosszú lárvastádiumot követően minden évben május végén, június elején kezdik meg rajzásukat az imágók, azaz a kifejlett rovarok. A szarvasbogarak 1-2 hónapig élnek kifejlett állapotukban, és ez idő alatt táplálkoznak is. A fák sérüléseiből folyó nedveket nyalogatják, szívogatják.

Általában az alkonyati órákban aktívabbak, főleg a hímek, amelyek ilyenkor keresik a párzásra kész nőstényeket. Látványos, ahogyan szinte függőleges testtartásban, már messziről hallatszó hangos zúgással, fáról-fára repülnek ezek az akár 8 centiméteres rovarok. A feromonok, vagyis illatanyagok alapján találnak rá a nőstényekre.

Gyakran előfordul, hogy egy-egy nőstényt több hím is egyszerre környékez meg, ilyenkor kezdődnek az összecsapások. Hatalmas, agancsszerű rágóikkal összeakaszkodnak és minden erejüket kihasználva igyekeznek ellenfelüket a magasba emelni, hogy aztán ledobhassák a földre a fa törzséről és így kizárólag magukénak tudhassák az adott nőstényt, akivel aztán a párosodás megtörténhet.

Sikeres párzást követően a hímek általában néhány napon belül elpusztulnak. A nőstények rendszerint valamivel tovább élnek, hiszen rájuk még vár egy fontos feladat: a peték lerakása. A lárvák számára alkalmas korhadó fatuskókat, fatörzseket keresnek, ezek közvetlen környezetében, a föld alá, rakják petéiket. Akár 30-50 centiméter mélyre is leásnak.

A nagy szarvasbogár Magyarországon védett állat, természetvédelmi értéke 10 ezer forint.