Optimistábbá válnak a bonobók a nevetés hallatán

A bonobók az ember egyik legközelebbi rokonai, és hozzánk hasonlóan ők is nevetnek, például játék során. Azt jól tudjuk, hogy az érzelmek – így a vidámságot tükröző nevetés is – befolyással vannak a döntéseinkre.

Az állatok esetében azonban eddig elsöprő többségében a negatív érzelmek, például a félelem hatását vizsgálták, a pozitív érzelmekkel valamiért nem nagyon foglalkoztak. Egy új, a Science Advances folyóiratban közzé tett kutatás azt vizsgálta meg, hogy vajon mi történik, ha a bonobó egy fajtársa nevetését hallja. Az eredményekről az Indiana Egyetem számolt be.

A vizsgálatokhoz négy bonobót hívtak segítségül, akik a Des Moinesben lévő Ape Initiative (az emberszabású majmok értelmi képességeit vizsgáló kutatóintézet) lakói, köztük a rendkívüli értelmi képességei miatt méltán világhírű, sajnos nemrégiben, 44 évesen elhunyt Kanzit. A kutatók arra tanították be a bonobókat, hogy azok meg tudják különböztetni a jutalmat tartalmazó vagy nem tartalmazó dobozokat.

A fekete dobozokban szőlőszem volt (ezt különösen kedvelik a majmok), a feladat szerint ehhez oda kellett menniük, a fehér dobozok üresek voltak, ezeket pedig el kellett kerülniük. Azután szürke dobozokkal ejtették zavarba az állatokat, ilyeneket korábban nem mutattak nekik.

Ha az ember jó hangulatban van, akkor optimistább, ez azt jelenti, hogy nagyobb előnyt, jutalmat vár egy bizonytalan helyzettől. A bonobók számára ilyen bizonytalanságot jelentettek a szürke – se nem fekete, se nem fehér – dobozok. A kutatók vagy nevetést, vagy pedig (kontrollként) szél susogását játszották le a kísérletek során az állatoknak, és számlálták, melyik után mi történik, ha szürke dobozt látnak.

Amikor egy másik bonobó nevetését játszották hangfelvételen, akkor háromszor nagyobb eséllyel mentek oda a szürke dobozhoz a majmok, és úgy kezelték a szürke dobozt, mint a szőlőt tartalmazó feketéket. Ezzel azt jelezték, hogy optimistábbak voltak, bízva abban, hogy a szürke doboz is jutalmat fog tartalmazni. Úgy tűnik tehát, hogy a bonobók is pozitív érzelemhez kötik a nevetést, és ez bizony befolyással van a döntéshozatalra is náluk.

A bonobók, csimpánzok, gorillák, orangutánok egyaránt adnak ki nevetés jellegű hangokat játék közben, és emiatt ezt az emberi nevetés előfutárának is tekintik. Az emberi nevetés gyökere tehát már az emberszabásúak közös ősében kialakulhatott. A mostani kísérletek azt mutatták, hogy a nevetés nemcsak hasonló e fajok közt, és nemcsak eredetében, de a hozzá fűződő értelmi-érzelmi kapcsolatban is közös kincsünk lehet, ami már jóval a nyelv kialakulása előtt fennállt.