Felforrósodó legelők: a szarvasmarhák is megsínylik a felmelegedést

A nyári aszály a növénytermesztés mellett már az állattartásra is súlyos nyomást gyakorol, a legelők sok helyen már most az augusztusra jellemző kisülések jeleit mutatják. Régóta kutatják, hogy a hőség és a vízhiány milyen hatással van például a tejelő tehenekre, a húsmarhák azonban jóval kevesebb figyelmet kaptak. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet új közleménye viszont részletesen bemutatja, ezen állatok helyzetét. 

A klímaváltozás hatására Magyarországon is évről évre emelkedik a hőségnapok, valamit a trópusi éjszakák száma. Ezekben az időszakokban az állatok a természetes hűtőmechanizmusaik (párologtatás, izzadás, lihegés, súlyos esetekben nyálzás) révén az éjszakai órákban sem tudják megfelelően visszahűteni a testüket.

A húsmarhák optimális hőmérsékleti zónája -5  és +25  Celsius-fok között van. Ennél magasabb hőmérséklet esetén beindulnak azok a kompenzáló mechanizmusok, amelyek segítségével az állat megpróbálja fenntartani állandó testhőmérsékletét. Hőség idején az állatokra jellemző az árnyék keresés, sok időt töltenek állva, hogy minél nagyobb testfelületen tudjanak párologtatni és a légmozgás segítse a hőleadást. Ilyenkor megnő a vízfogyasztásuk és jelentősen csökken az étvágyuk, amelynek következtében negatív energiamérleg alakulhat ki, megbomlik az elektrolit és a sav-bázis egyensúly.

Az étvágytalanság rontja a súlygyarapodást, a bikáknál megfigyelhető libidó csökkenése, zavart szenved a spermiumok termelésének és érésének folyamata, romlik a sperma minősége. Tehenek esetében pedig károsodhat a petesejtek fejlődése is, csökkentve a termékenyülés esélyét, de megnő a korai embrióelhalások aránya.

Szélsőséges esetekben az állat elhullása is bekövetkezhet.

A szakértők szerint a klímaváltozás miatt ma már nemcsak a forró égövi országokban, de hazánkban is számolni kell a hő okozta tartós stresszhatással a legelőkön. Éppen ezért a gazdálkodóknak azt javasolják, figyeljék rendszeresen a meteorológiai adatokat, biztosítsanak megfelelő minőségű és mennyiségű ivóvizet az állatoknak, kísérjék figyelemmel állapotukat szenzoros megfigyelő rendszerek segítségével, kerüljék a túllegeltetést és mesterséges árnyékoló berendezésekkel csökkentsék a hőstresszt.