Igazi túlélőbajnokok a növények ezen a hegyen
A különösen zord körülmények komoly kihívások elé állítják a növényvilág képviselőit a Tenerife szigetén magasodó vulkánon.
A Teide ikonikus vulkánja 3718 méteres magasságával Spanyolország legmagasabb csúcsa, működő, de jelenleg pihenőt tartó vulkán. Földrajzi elhelyezkedése és nagy magassága miatt a hegy felsőbb régiói magashegyi sivatagnak minősülnek. Az éves csapadék 300 milliméter alatti úgy, hogy nyáron gyakorlatilag nincs eső. Nagy a napi hőingás – éjjel fagypont körüli, nappal 30 Celsius-fok körüli hőmérséklet uralja.
Ezen túl a szél is tovább szárítja a magasabb régiókat. A vulkáni kőzetekből álló talaja nem tartja meg azt a kevéske vizet se, ami érkezik, és ezeket még tetézi a magas ultraibolya sugárzás is. Egyszóval számos kihívás vár arra a növényre, amely e hegyet és környékét választja otthonául. E körülmények hatása az is, hogy több endemikus faj él itt.
A Teide Nemzeti Park területén összesen 168 edényes növény él, ebből 58 faj a Kanári-szigeteken endemikus, 12 faj pedig kizárólag a nemzeti parkban található meg, sehol máshol a világon nem nő.
Nem egyszerű dolog túlélni az ilyen környezetet, a növények különleges alkalmazkodással képesek erre. Ezen alkalmazkodás részei, hogy igyekeznek minél kevesebbet párologtatni, ezért a leveleik keskenyek, aprók, lándzsa alakúak, szőrösek – a szőrök például azzal csökkentik a párolgást, hogy megakasztják a légáramlatokat.
A levél felszíne szürkés, ami a szőrök mellett az ultraibolya elleni védekezés része, óv a túlzott forróságtól is, fényvisszaverő hatású. A növények alacsonyan nőnek, tőlevélrózsás vagy párnás megjelenéssel a napi hőingás és a szél ellen védekeznek. A sűrűn elágazó cserjék szintén a szél elleni védelmet jelentik, így a növény képes a saját mikrokörnyezetében saját mikroklímát is fenntartani. A szél ellen rugalmas, vagy épp igen rövid szárakkal védekeznek.
A külső jegyeken túl az alkalmazkodás része az is, hogy a legtöbb növény a tavaszi-kora nyári időszakban virágzik, amikor még van egy kevés nedvesség a talajban. Egyszerre sok virágot hoznak, hogy a beporzók bizonyosan sikerrel járjanak. A gyökérzetük lehet mélybe fúródó karógyökér, vagy épp ellenkezőleg, nagy területre szétterjedő sekély gyökér.
Míg az előbbivel a talaj mélyebben lévő víztartalékait keresi a növény, addig a második módszer például a ritka csapadékot, vagy épp a harmatot tudja hasznosítani. A növények olyan helyeken képesek megélni, ahol alig van szerves tápanyag, emellett fagyállók is, sejtjeik akár a tél végi, akár a hajnali fagyokra, dérre is felkészültek.
Kiderült, miként csapódik össze a Vénusz légycsapója
Már Darwint is foglalkoztatta a kérdés: miként képes villámgyorsan rázáródni a belsejében járó rovarra a Vénusz légycsapója?
Már lehet szavazni az év madarára
A közönség ezúttal három bagolyfaj közül választhatja ki a kedvencét.
Új majomfajt fedeztek fel a kongói esőerdőkben
A faj a kolobuszmajmok közé tartozik, genetikája pedig igen érdekes.
Nem mindegy a rákosi viperának, hogy milyen növényzet veszi körül
Több éven keresztül vizsgálták a rákosi viperákat az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai, így sikerült megállapítaniuk, milyen növényzet biztosít megfelelő élőhelyet számukra.
Mennyi idő kell, hogy helyrejöjjön egy erdő?
Ebben a videóban az erdők és gyepek ökológiai szerepéről beszélünk, különös tekintettel a vegetáció klímára gyakorolt hatására. Szó esik arról is, hogyan befolyásolják az adventív, különösen az inváziós növényfajok az őshonos élővilágot és a mikroklímát, valamint milyen összefüggések figyelhetők meg a természetes ökoszisztémák működésében.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
