Ugyanazon a fán fészkelt két ritka ragadozó madarunk

Március közepén előbb a kerecsensólyom kezdett költésbe, majd felette, a gallyfészekben a parlagi sas is lerakta a tojásait. A problémák ekkor kezdődtek, a fészkeiket védő kerecsensólymok ugyanis rendszeresen üldözték, rúgták a levegőbe emelkedő parlagi sasokat.

A fiókák kikelését követően a saspár rendszeresen a kerecsensólyom fészek feletti beszállóágon pihent, amit a sólymok szintén nem viseltek jól, és rendszeresen támadásba lendültek amíg a sasok el nem hagyták az ágat.

A kerecsensólymok költése később, a kisfiókás időszakban meghiúsult, a parlagi sasfészekben azonban két fióka is nevelkedett.

A nemzeti park tudomása szerint utoljára tíz éve, a Hevesi-síkon fordult elő, hogy ugyanazon a fán költött a kerecsensólyom és a parlagi sas. Ott a kerecsensólymok nevelték fel sikeresen a fiókáikat, a parlagi sasfiókák öthetes korukban odavesztek.

Hazánk védett kincse a kerecsensólyom

A kerecsensólyom (Falco cherrug) hazánk jelentős szimbóluma, hiszen feltételezhetően ez a faj volt – vagy róla mintázták – a magyarok eredetmondáiban szereplő turult. A Kárpát-medencétől Kínáig fészkel az erdőssztyepp zónában, ahol összesen négy alfaja él.

A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján veszélyeztetett fajként szerepel, állománya szinte mindenütt csökken. Magyarország ez alól kivételt jelent, nálunk az elmúlt évben rekordszámú, 200 pár költött.

A kerecsensólyom hazánkban egyébként fokozott védelmet élvez, természetvédelmi értéke 1 millió forint.

A kerecsensólymok állománya a ’70-es évekbeli mélypont után kezdett el növekedni, amikor is a sok faj számára veszélyes rovarirtó szert, a DDT-t betiltották, és ezzel párhuzamosan elkezdődtek a különböző védelmi tevékenységek, például mesterséges fészkek kihelyezése.

A többi sólyomfajhoz hasonlóan a kerecsensólyom sem épít fészket, hanem más madarak fészkeit foglalja el, de ma már a hazai állomány többsége mesterséges fészkekben költ, elsősorban a magasfeszültségű oszlopokra kihelyezett költőládákban. Ezek az időtálló költőládák jelentősen hozzájárultak a faj védelméhez, csakúgy, mint az ezzel párhuzamosan zajló, középfeszültségű szabadvezetékeken történt szigetelések.

A kerecsensólymok fészekalja 2-5 tojásból áll, amelyekből 32-33 nap alatt kelnek ki a fiókák, majd 42-45 nap elteltével repülnek ki. Egykor a faj legfőbb tápláléka az ürge volt, mára ennek hiányában főleg hörcsögöt, egyéb kisebb rágcsálókat, seregélyt, gerléket fogyasztanak.

A parlagi sas is fokozottan védett madár

A parlagi sas (Aquila heliaca) szintén a magyar természetvédelem egyik kiemelten fontos madara. A hazai párok egy része középhegységeink erdeiben költ, de mára megnőtt az alföldi fasorokban, erdőfoltokban fészkelők aránya.

Kifejezetten termetes madár, szárnyfesztávolsága meghaladhatja a 2 méter, testtömege pedig a 4,5 kilogrammot. Hörcsögöt, nyulat, más kisemlősöket, madarakat is zsákmányol, de legfontosabb táplálékállata az ürge.

Mivel több évig használja, fészke óriási lehet. Általában 2-3 tojást rak, amelyekből 43 nap elteltével kelnek ki az utódok. A fiókák 55-60 napos korukban hagyják el a fészket.

A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján sebezhető fajként szerepel, Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 millió forint.