Csökken az európai erdők szénmegkötő képessége

Egy Európai Bizottság által fenntartott kutatóközpont szakembereiből álló nemzetközi kutatócsoport vizsgálta meg az uniós erdőségek helyzetét. A Nature folyóiratban publikált eredményeik szerint a szénmegkötő képesség egyre csökken – részint az növekvő fakivágások (energia kinyerés céljából), részint a klímaváltozáshoz köthető hatások miatt.

Ez utóbbiak közé tartoznak az aszályok, a hőhullámok, a kártevők előretörése, erdőtüzek és viharok pusztító hatása. Azonban mindezek a negatív hatások sajnos aláássák az EU karbonsemlegességi törekvéseit is.

Emiatt rendkívül fontos volna visszafordítani ezt a tendenciát, és a mainál sokkal nagyobb kutatói figyelmet szentelni az erdők megismerésének és megóvásának.

Az Európai Unióban az erdők a legfontosabb szárazföldi szénmegkötők, emiatt is van kulcsszerepük abban, hogy fenn tudjuk tartani a klímacéljainkat. A felmérés szerint az EU erdőségeinek szénmegkötő képessége 2020-2022 között 27 százalékkal csökkent, a 2010-2014 közti évek átlagához képest.

A 2025-ös adatok még nagyobb csökkenésről számolnak be sajnos. Ha ez így folytatódik, akkor a 2030-ra vállalt rövid távú, 42 millió tonnás szén-dioxid csökkentési célt biztosan nem tudjuk elérni.

A már említett okok mellett azt is érdemes megjegyezni, hogy az erdőterületek 30 százaléka nem valódi erdő, hanem faültetvény, amely egyetlen fajból álló monokultúra, ezek pedig eleve sokkal érzékenyebbek a klímahatásokra és a kártevőkre is.

Az erdő nem csak fákat jelent, hanem egy összetartozó életközösséget, amely a föld alatt és a föld felett egyaránt egymással összefüggő, kapcsolatban álló élőlények rendszere. Ide tartoznak a talajbaktériumok, gombák, a cserjék, a lágyszárúak, ráadásul a társulásban élő növények eltérő életkorúak. Az állatvilágban rovarok és más gerinctelenek rendkív ül fontos szereplők, és persze a mindenki által kedvelt erdei állatok, mint a madarak, vagy az emlősök is ide tartoznak.

Minél többféle élőlény alkot egy ilyen közösséget, annál inkább képes ellenállóvá válni a külső hatásoknak, és ha csökken a sokféleség, csökken ez az ellenálló képesség is. Ez pontosan ugyanolyan, mint az emberi közösségben is a sokszínűség nyújtotta erő.

A faültetvényekben egykorú, egy fajba tartozó fák vannak, amelyekkel csak egy bizonyos típusú további élőlény képes együtt élni. A felmérések alapján a faültetvények fajgazdagsága 30-70 százalékkal kisebb a természetes erdőknél.

Az erdők ellenálló képességét növelni kell, erősíteni kell ezeket az életközösségeket, minél sokszínűbbé kell őket tenni és ehhez elengedhetetlen a folyamatos megfigyelés is. A friss kutatásban feltártak számos olyan hiányosságot, amelyeket sürgősen pótolni kellene.

Ezek az erdeink vizsgálatára, megfigyelésére vonatkoznak, köztük helyszíni és távérzékeléses (műholdas) vizsgálatokra is. A kutatók szerint még nincs minden veszve, megfelelő intézkedésekkel megfordítható a tendencia és újra javítani lehet a szénmegkötést, és talán még a 2050-es karbonsemlegességi cél se veszett el.