Ritka madár bukkant fel egy balatoni homokzátonynál

A tavasz és az ősz a madárvonulás időszaka, nagyon szeretem, ilyenkor sokszínű a madárvilág. A napokban Balatonfenyves határában jártam, ahol az idei száraz évnek köszönhetően a parti madarak örömére homokzátonyok alakultak ki nagy tavunkban. Érdemes a hajnali órákban idelátogatni, akkor még kellemes fényviszonyok uralkodnak, és a fürdőzők sem lepik el a tavat.

Ezen a homokpadon több más parti madár társaságában bukkant fel egy piroslábú cankó (Tringa totanus). Vonuló madárfaj, a telet a Földközi-tenger medencéjében tölti, de költ hazánkban. Kora tavasszal márciusban érkezik meg.

Érdekes tulajdonsága, míg a pajzsoscankók és havasi partfutók nagyobb csapatokban mozognak, őt inkább egyesével láthatjuk. Magyarországon a tocsogós réteken, szikes tavak közelében, nedves legelőkön fészkel.

Ő az egyedüli rendszeresen fészkelő cankófaj a hazai szikes réteken és mocsárréteken.

A fészek helyét a tojó választja ki, a hím által kapart kisebb mélyedések közül. Fészke gyakran bíbicek és nagy godák társaságában épül a zsombék tetején is.

Áprilisban már növényi szálakat hord bele, és ide rakja le sárgásbarna alapon foltos négy tojását. Általában egyszer költ, ha fészekalja meghiúsul, akkor pótköltésbe kezd a pár.

Röptében dallamos, szépen csengő „djűű” hangot hallat. A fészket gondosan elrejtik, hiszen a talajon fészkelő madarakra számtalan veszély leselkedik. Gyakran a fészekrabló dolmányos varjak tizedelik állományát. A fiókák fészekhagyók és egy hónapos koruktól tudnak repülni.

A táplálékát a fű között a talajról, iszapból szedi össze, amely gilisztákból, apró csigákból, szúnyoglárvákból, legyekből, szitakötőkből, apró bogarakból áll. Számtalan nép elnevezése maradt ránk úgy, mint a szalagosszárnyú sneff, fütyülő sneff, esőssneff és a réti sneff.

Sok más madárfajjal együtt az ő költőállománya is nagymértékben csökkent idehaza. Magyarországon fokozottan védett madárfaj, természetvédelmi értéke 250 ezer forint.