November elejéig hallhatjuk különleges madárénekünket
A fülemülesitkék kifejezetten későn vonulnak el.
Késő délután alábbhagy a szél, kellemes időben baktatunk a Kis-Balaton kiterjedt nádasához, ahol barátom madárgyűrűzést folytat. Arra kíváncsi, milyen számban vannak jelen a vonuló fülemülesitkék (Acrocephalus melanopogon) a területen.
Több példány is fennakad a függönyháló vékony szemei között, így megállapíthatjuk, hogy beindult a vonulásuk. Közben seregélyek népes csapata vált be éjszakázni a nádasba, a lemenő nap sugarai megsimogatják a tájat. Hűvös lesz az éjszaka, ilyenkor szükség van egy kis cirógatásra. Párhuzamot vonok magamban a naplementével.
A fülemülesitke korán, március első heteiben érkezik haza téli szállásáról. Ilyenkor könnyű dolga van a madarásznak, később ugyanis már sokkal több nádi énekes közül kell „mazsolázni”, akik a nádasból dalolnak.
A sitke halkan, szerényen énekel.
Mindig megvárom azt a bevezető strófát, amely a fülemüle énekében elmaradhatatlan, és amelyről a nevét is kapta.
Ez a strófa a „hű-hű-hű” hangokkal adható vissza, halkan kezdődik, majd fokozatosan felerősödik.
A faj Tihanyban is fészkel: a Kiserdő-tetőről lenézve a Külső-tóra jól látszik, hogy a nád közé nagy kiterjedésű gyékényes foltok ékelődnek – a sitke kedvenc élőhelyei. Szereti a hó által ledöntött, avas gyékényes részeket, ide rakja fészkét. A sűrű gyékényesben megépült fészke nádlevelekből és gyékénydarabokból áll, amelyeket hosszabb szálakkal a gyékénytövekhez erősít.
A párok egymástól nagyobb távolságra költenek. Két másik madárfaj igénye hasonló: a barkóscinegéé és a kis vízicsibéé – így ők gyakran szomszédok. A többi nádi énekes igénye eltérő, ezért velük nem költ együtt.
A sitkék későn vonulnak el, sőt, még november elején is hallhatunk éneklő példányokat. Igaz, ekkor már nem revírt foglalnak, csak éneküket próbálgatják. Hazánkban sehol sem gyakori, legnagyobb számban a Hortobágyon és a Fertő-tónál költ. Veszprém vármegye területén is előfordul, például Nemeshanyban és a balatonedericsi Nádasmezőn.
Ha énekében szeretnénk gyönyörködni, a legjobb, ha március elején, a késő délutáni órákban a tihanyi Külső-tóhoz kirándulunk. Megpillantani nem könnyű, mert alacsonyan, az avas gyékény és nád között, egér módjára surran.
Magyarországon védett madárfaj, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.
Él és virul: elveszettnek hitt korallzátony rejtőzik Benin partjainál
A szakértők 60 éven át úgy hitték, hogy a régió korallzátonyai elpusztultak.
Beporzókat is öl a Magyarországon használt szúnyoggyérítési módszer
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársai terepi vizsgálattal mérték fel a földi kémiai szúnyoggyérítés hatásait.
Ritka csigaforgatót figyeltek meg az Alföldön
A mérsékelten fenyegetett madárfaj egy szokatlan helyszínen tűnt fel.
Így okozott tömeges delfinpusztulást Ausztráliában az algavirágzás
2025-ben drámaian nőtt a partra sodródott delfintetemek száma, és 2026-ban is sok volt az elhullás.
Alig ismerjük a körülöttünk élő növényeket és madarakat
A biológiai sokféleséget lehetetlen úgy megőrizni, hogy fogalmunk sincs a körülöttünk lévő élőlényekről.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
