Gyakran csak hangja árulkodik madarunk jelenlétéről
A billegető cankó homokpadokon, zátonyokon és szigeteken költ.
Egyes nyári hajnalokon a Rábán kenuztunk, Sárvár környékén tettük vízre magunkat, és mindig egy előre kiszemelt területet jártunk be. A leszakadó partfalakban olykor gyurgyalagok és partifecskék telepednek meg, a nagyobb kimélyedések üregeiben pedig az uhu is fészkel. Egészen más egy vízen lévő eszközből szemlélni a tájat: sokkal közelebb kerülhetünk a madarakhoz.
A kenuval bejárt terület egyik célfaja a billegető cankó (Tringa hypoleuca) költőállományának felmérése volt. Ez a fekete rigónál valamivel kisebb, parti madárfajunk rendkívül szépséges és érdekes.
A Rába, a Duna, a Dráva és a Szigetköz homokpadjain, kavicszátonyain, kis szigetein költ. Megpillantani általában akkor sikerül, amikor alacsonyan repül a víz felett: néhány lökésszerű szárnycsapás után siklik egy kicsit, szárnyait eközben kissé lefelé hajlítva tartja. Ilyenkor repülés közben finom „ti-ti-ti” hangját hallatja, gyakran ez a hang árulja el jelenlétét.
Amikor átszáll a folyó túlpartjára, a leereszkedés után testét mindig jellegzetesen billegeti, innen ered magyar neve is. Telelőhelyéről már párban érkezik vissza hazai folyóinkhoz és vizeinkhez.
Fészkeit a folyó kavics- és homokzátonyain alakítja ki, többnyire fűcsomók vagy fűzbokrok tövében. A fészeküreg kialakítását a hím végzi, majd több lehetséges helyet is megmutat a tojónak. A nőstény kiválasztja a megfelelőt, és növényi anyagokkal kibéleli.
Április végén vagy május elején tojja le négy, a madár méretéhez képest aránytalanul nagy tojását. A tojások vörhenyes-sárga alapon enyhén barna pettyekkel és nagyobb, gesztenyeszínű foltokkal tarkáltak.
A pár felváltva melengeti a tojásokat, a fiókák huszonegy nap kotlás után kelnek ki. A fiatalok tizenhárom napos korukban kezdenek el repülni. Táplálékuk nagyrészt állati eredetű: rovarlárvák, kérészek, pókok, sáskák, békalárvák, giliszták és frissen átalakult békák alkotják étrendjüket.
Nagyon szép népi nevei is fennmaradtak, mint például: csiviszvisz, föveny sneff, pataki sneff, folyami víziram, tiszai sneff. Télre Nyugat-Afrikába vonul. Magyarországon védett madárfaj, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.
Kiderült, miként csapódik össze a Vénusz légycsapója
Már Darwint is foglalkoztatta a kérdés: miként képes villámgyorsan rázáródni a belsejében járó rovarra a Vénusz légycsapója?
Már lehet szavazni az év madarára
A közönség ezúttal három bagolyfaj közül választhatja ki a kedvencét.
Új majomfajt fedeztek fel a kongói esőerdőkben
A faj a kolobuszmajmok közé tartozik, genetikája pedig igen érdekes.
Nem mindegy a rákosi viperának, hogy milyen növényzet veszi körül
Több éven keresztül vizsgálták a rákosi viperákat az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai, így sikerült megállapítaniuk, milyen növényzet biztosít megfelelő élőhelyet számukra.
Mennyi idő kell, hogy helyrejöjjön egy erdő?
Ebben a videóban az erdők és gyepek ökológiai szerepéről beszélünk, különös tekintettel a vegetáció klímára gyakorolt hatására. Szó esik arról is, hogyan befolyásolják az adventív, különösen az inváziós növényfajok az őshonos élővilágot és a mikroklímát, valamint milyen összefüggések figyelhetők meg a természetes ökoszisztémák működésében.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
