Ritka havasi lilék érkeztek az Alföldre
Rövid vendégségbe jöttek.
Hazánkban ritkán megfigyelhető madarak bukkantak fel az Alföldön. A Körös-Maros Nemzeti Park beszámolója szerint a havasi lilék augusztus végén kezdtek el gyülekezni Kardoskúti Fehértó részterületükön, ez már az őszi madárvonulás része.
A havasi lile (Charadrius morinellus) jellemzően az orosz tundrákon, Mongólia tájain, illetve Skandináviában költ. Magyarországon csak kisszámban, vonulás idején szoktak rövid ideig vendégeskedni. Rendszerint augusztus második felében jelennek meg, és akár még novemberben is találkozhatunk velük. Fő állomáshelyük a Hortobágy, de kisebb számban és rövidebb ideig a Dél-Alföldön is időznek.
A Körös-Maros Nemzeti Parkban idén augusztus 27-én, szerdán látták az első példányokat, négy öreg és két fiatal madarat. Két nappal később, pénteken már húsz havasi lile volt a helyszínen, szombatra azonban eltűntek, ekkor csupán egyetlen átrepülő példányt figyeltek meg.
A havasi lilék a birkával legeltetett, rövidfüvű legelőket kedvelik, ahol könnyen felfedezik és elkapják a táplálékul szolgáló rovarokat, pókokat, férgeket. Néha puhatestűeket és növényi magvakat is fogyasztanak.
A telet a Szaharától északra, és a Közel-Keleten, az Egyesült Arab Emírségekben, valamint Szaúd-Arábia északi részén töltik.
Védett faj, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.
Kiderült, miként csapódik össze a Vénusz légycsapója
Már Darwint is foglalkoztatta a kérdés: miként képes villámgyorsan rázáródni a belsejében járó rovarra a Vénusz légycsapója?
Már lehet szavazni az év madarára
A közönség ezúttal három bagolyfaj közül választhatja ki a kedvencét.
Új majomfajt fedeztek fel a kongói esőerdőkben
A faj a kolobuszmajmok közé tartozik, genetikája pedig igen érdekes.
Nem mindegy a rákosi viperának, hogy milyen növényzet veszi körül
Több éven keresztül vizsgálták a rákosi viperákat az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai, így sikerült megállapítaniuk, milyen növényzet biztosít megfelelő élőhelyet számukra.
Mennyi idő kell, hogy helyrejöjjön egy erdő?
Ebben a videóban az erdők és gyepek ökológiai szerepéről beszélünk, különös tekintettel a vegetáció klímára gyakorolt hatására. Szó esik arról is, hogyan befolyásolják az adventív, különösen az inváziós növényfajok az őshonos élővilágot és a mikroklímát, valamint milyen összefüggések figyelhetők meg a természetes ökoszisztémák működésében.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
