Kizárólag a Bakonyban él ez a ritka állat

A szárazság hatalmas veszélyt jelent rá.





Létezik egy ritka kétéltű, amely jelenlegi tudásunk szerint kizárólag a Bakonyban és az Őrségben él az egész világon. A bakonyi alpesi gőte (Ichtyosaura alpestris bakonyiensis) a Kárpát-medence bennszülött alfaja, ám az egyre gyakoribbá és súlyosabbá váló aszályos időszakok óriási veszélyt jelentenek rájuk nézve.
Amint a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság írja, ezen gőték többsége a hegység magasabban fekvő északi ÉS középső részén él, de van egy elszigetelt populációjuk a Keleti-Bakonyban is, a Burok-völgy környékén.
Szaporodóhelyeik többsége itt rendszeresen járt erdészei utak pocsolyáiban található, ezek azonban nyáron rendszerint kiszáradnak, így a gőtelárvák nem tudnak kifejlődni.
Tavaly is ez történt, így abban az évben egyáltalán nem volt szaporulata a bakonyi alpesi gőtének, ami súlyos probléma erre a ritka alfajra nézve.
Hogy ezt elkerüljék, a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársai a tél folyamán munkagépekkel mély árkokat ástak, amelyekben a gőtelárvák kifejlődésére jóval nagyobb az esély. Az új árkokat vízzáró béleléssel is ellátták, hogy ne szivároghasson el belőlük a víz.
Az idei tavasz és nyár szintén nem telt aszály nélkül, ám a kialakított árkok szerencsére jó szolgálatot tettek. A kialakított mélyedések megteltek vízzel és többségükben a gőték is megjelentek. Az ellenőrzések során ráadásul egy újdonság is kiderült az alfajjal kapcsolatban: kiderült, hogy ez a kicsiny, elszigetelt populáció az állatok színezetében igen változatos. Olyan színváltozatok is előkerültek, amelyeket ennél az alfajnál eddig még nem figyeltek meg.
A nyár folyamán sajnos az árkok egy részét ismeretlen személyek megrongálták, így azok nem tartották meg a vizet, az épen maradtakban viszont az állatok egy része azóta már ki is fejlődött és megkezdte szárazföldi életét. Így idén végre sikerült gyarapodnia az alpesi gőte állománynak.
Az alpesi gőte (Ichtyosaura alpestris) hazánk egyik legritkább kétéltűje. Felnőtt korukra elérhetik a 8-12 centiméteres hosszúságot, háta szürke, hasa narancssárga színű, oldalán sötét foltok sorakoznak.
A szárazföldön kidőlt fák, kövek vagy az erdei avar alatt tanyáznak. Innen vonulnak a nászidőszakban a szaporodóhelyekként szolgáló vizekbe. Tápláléka elsősorban vízi rovarokból, lárvákból, csigákból, pókokból áll. A gőtelárvák alsóbbrendű rákokat, szúnyoglárvákat és kisebb testű vízi rovarokat esznek.
Az alpesi gőtét hazánkban legfőképpen a klímaváltozás és a vele járó csapadékhiány, valamint az erdők letermelése veszélyezteti. A szaporodásának fő helyszínéül szolgáló időszakos kisvizek idő előtti kiszáradása egyre gyakoribb jelenség.
Az alpesi gőte hazánk egyetlen fokozottan védett kétéltűfaja, természetvédelmi értéke 100 ezer forint. 2023-ban az Év kétéltűjének választották, hogy ezzel felhívják rá és védelmének fontosságára a figyelmet.








































































































































































































