Magyar szakemberek kérnek segítséget a foglyok kutatásához

13 fotó

Jól ismert tény, hogy a mezőgazdaság intezifikációja miatt az élőhelyek jelentősen átalakulnak, és nem éppen pozitív irányba, ez számos fajra nézve komoly problémát jelent. A földön fészkelő madarak különösen érzékenyek, állományaik Európa-szerte lecsökkentek. A szürke fogoly egyfajta indikátor faja az egészséges mezei élőhelyeknek, védelme már nem csak vadgazdálkodási kérdés.

Beier László István tanársegéd, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar Állattudományi és Vadgazdálkodási Intézet munkatársa Nagy Sándorral, a Hód-Vad Vadász és Természetvédő Egyesület fővadászával vizsgálja a fogoly élőhely-preferenciáját és kibocsátási technológiáját. A kutatás célja a faj habitathasználatának felmérése, valamint a leghatásosabb kibocsátási technológia megtalálása az adott körülmények között.

A kibocsátott egyedeket a szakemberek színkódos lábgyűrűkkel jelölik meg, a lokáció pontosságát rádiótelemetrikus eszközökkel növelik. A kibocsátási módszerek hatékonyságát elemzésével a cél a mortalitás és az elvándorlás csökkentése a sikeres állomány növelés (vagy repatriáció) érdekében.

Emellett folyamatosan monitorozzák az ízeltlábú-állományt és a fészekpredációt is.  A kutatás egy olyan vadgazdálkodási egységre alapoz, ahol 2009 óta foglalkoznak fogollyal.

A georeferált észlelési pontokat térinformatikai szoftverekkel elemzik, a vevőkészüléket Hajas Péter Pál biztosította, a projektet részben a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara és a Soproni Egyetem, valamint a Vadker Kft. támogatta, azonban a kutatás java része saját finanszírozású. A migráció és a predáció miatt jelentős az eszközök (és így a madarak) elvesztése.

A rádióvevőket próbálják folyamatosan pótolni, így az adatgyűjtés megoldott, de az anyagi korlátok végesek.

Több alakommal próbáltunk pályázni eszközbeszerzésre hazai és nemzetközi szervezeteknél is, de sajnos nem jártunk sikerrel

– olvasható a csapat közleményében.

A kutatók szerint a még pontosabb, élőhely-preferencia vizsgálatára is alkalmas GPS alapú készülékekkel (ezek visszanyerhetőek) még többet tudhatnának meg a fajról, így talán lehetőség nyílna egy specifikusabb megmentési terv kidolgozására. A csapat jelenleg is nagy mennyiségű mintaszámmal rendelkezik, és folytatja a monitoringot, azonban a felmerülő költségek fedezése egyre nagyobb terhet jelent számukra.

„Az anyagi juttatásokat bizonyíthatóan kizárólag a kutatásra fordítjuk.  Szívesen veszünk bármilyen jellegű segítséget, ha valaki úgy érzi, hogy szeretne hozzátenni egy eltűnőben lévő faj védelméhez” – írják a közleményben. A szakértők a beier.laszlo.istvan@szte.hu és a vadnagysandor81@gmail.com e-mail címeken várják az esetleges segítséget.