Gyönyörű madár hazánk legnagyobb harkálya
Különleges megjelenése miatt elüt többi harkályfajunktól.
Hazánk csaknem teljes területén megtalálható az erdőkben országunk legnagyobb testű harkályfaja, a fekete harkály (Dryocopus martius). Könnyen felismerhető, a határainkon belül élő többi harkállyal ellentétben ugyanis egész testét fekete tollak fedik, csupán fején látható jellegzetes vörös szín. A hímeknek egész fejtetejük, a tojóknak csupán tarkójuk kis része piros.
Táplálékát a fán lakó nagyobb hangyák, lárvák, pajorok, bogarak adják. A fa törzsén és a talajon egyaránt szokott táplálék után kutatni. Állandó madár meglehetősen nagy területhűség jellemzi.
Évente egy alkalommal költ, amire általában évről-évre ugyanazt az odút használja, amelyet minden évben kitisztít, mélyít. Kemény- és puhafákat egyaránt választ költőhelyül, de a belülről korható fákban gyakrabban váj odút. Fészekanyagot nem használ, csupán a vésésből származó forgácsra rakja le 4-5 tojását, amelyeken mindkét szülő kotlik. Fiókái különböznek a többi hazai harkály fiókáitól abban, hogy amíg a szülők távol vannak táplálékot keresni, addig csendben vannak.
Elhagyott odúiban költhet többek között a szalakóta és a füleskuvik is.
A fekete harkály hazánkban gyakori fészkelő, országszerte mintegy 13 500–15 500 pár élhet. Védett állat, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.
Kiderült, miként csapódik össze a Vénusz légycsapója
Már Darwint is foglalkoztatta a kérdés: miként képes villámgyorsan rázáródni a belsejében járó rovarra a Vénusz légycsapója?
Már lehet szavazni az év madarára
A közönség ezúttal három bagolyfaj közül választhatja ki a kedvencét.
Új majomfajt fedeztek fel a kongói esőerdőkben
A faj a kolobuszmajmok közé tartozik, genetikája pedig igen érdekes.
Nem mindegy a rákosi viperának, hogy milyen növényzet veszi körül
Több éven keresztül vizsgálták a rákosi viperákat az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai, így sikerült megállapítaniuk, milyen növényzet biztosít megfelelő élőhelyet számukra.
Mennyi idő kell, hogy helyrejöjjön egy erdő?
Ebben a videóban az erdők és gyepek ökológiai szerepéről beszélünk, különös tekintettel a vegetáció klímára gyakorolt hatására. Szó esik arról is, hogyan befolyásolják az adventív, különösen az inváziós növényfajok az őshonos élővilágot és a mikroklímát, valamint milyen összefüggések figyelhetők meg a természetes ökoszisztémák működésében.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
