Népes csapatokban gyülekezik hazánk legszínesebb madara
Ilyesmi egész évben csak ősz elején figyelhető meg nálunk.
Az ősz első heteiben jelentősen megnőtt a gyurgyalagok száma az Alföldön. A Körös-Maros Nemzeti Park beszámolója szerint ez a madarak vonulásának köszönhető, az északról érkező, telelőhelyeik felé igyekvő madarak ugyanis szívesen állnak meg itt pihenni és táplálkozni.
A gyurgyalagokat (Merops apiaster) már messziről elárulja jellegzetes, gurgulázó hangjuk, amelyről nevüket is kapták.
Közelebbről pedig színpompás tollazatuk hívják fel a levegőben vadászó madarakra, amelyek az őszi, vonulási időszakban népes, akár 50-60 példányos csapatokban is mozognak.
A gyurgyalag minden bizonnyal hazánk legtarkább madara, talán csak a jégmadár ér a nyomába. Kifejezetten melegkedvelő, Magyarországon csak az év legmelegebb időszakában, májustól szeptemberig láthatjuk, a telet Afrikában vészeli át. Ez az idő éppen csak arra elegendő, hogy párokat alakítson, tojást rakjon és felnevelje fiókáit.
Főleg lepkékkel, darazsakkal és más repülő rovarokkal táplálkozik, méhészmadárnak is szokták nevezni, pedig a méhek kis részét képezik élelmének. Hazánkban fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 ezer forint.
Ritka csigaforgatót figyeltek meg az Alföldön
A mérsékelten fenyegetett madárfaj egy szokatlan helyszínen tűnt fel.
Így okozott tömeges delfinpusztulást Ausztráliában az algavirágzás
2025-ben drámaian nőtt a partra sodródott delfintetemek száma, és 2026-ban is sok volt az elhullás.
Alig ismerjük a körülöttünk élő növényeket és madarakat
A biológiai sokféleséget lehetetlen úgy megőrizni, hogy fogalmunk sincs a körülöttünk lévő élőlényekről.
Száz éve nem látott növényt találtak a Felső-Kiskunságban
A ritka henye kunkor egy eddig ismeretlen állománya került elő.
Kiderült, miként csapódik össze a Vénusz légycsapója
Már Darwint is foglalkoztatta a kérdés: miként képes villámgyorsan rázáródni a belsejében járó rovarra a Vénusz légycsapója?
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
