Képes szinte teljesen láthatatlanná válni hazánk ritka madara

Az ősz beköszöntével egyre több vonulásra készülő pusztai madárfaj csapatát figyelhetjük meg. Így van ez a rejtett életmódú és éjszakai aktivitású ugartyúk esetében is. A Kiskunsági Nemzeti Park beszámolója szerint kollégáik szeptember végén a ritka faj egy 73 példányból álló gyülekező csapatát figyelték meg Kunszentmiklós környékén.

Az érdekes megjelenésű ugartyúk (Burhinus oedicnemus) a rövid füvű (szinte kopár) területeken, a szikes pusztákon és azok környezetében lévő szántóterületeken fordul elő. Hazánkban a Dunától keletre, az Alföldön él. A legerősebb állomány a Felső-Kiskunságban található, de van ismert költése a Csepeli- és a Solti-síkon, a Tisza-völgy egyes területein, a Hortobágyon és a Tiszántúl egyes részein is.

Az ugartyúk a lilealkatúak rendjéhez tartozik. Hosszú lába, csőre és szeme citromsárga, tollazata földszínű, szürkés-barnás árnyalatú, amely olyan kiváló rejtőszín, hogy gyakran nem is lapul le veszély esetén, hanem egyszerűen mozdulatlanná dermed és ezzel valóban szinte láthatatlanná válik.

Népies nevei, a bagolyfejű lile vagy bagolyszemű sneff arra utalnak, hogy feje és szeme a testéhez képest nagyon nagy. Alkonyatkor és hajnalban jár táplálék után. Étrendje főként rovarokból, gyíkokból áll, de békákat és kisrágcsálókat is meg tud fogni.

Az afrikai telelőterületükről március-áprilisban érkezik meg, költése akár szeptember elejéig is elhúzódhat. Az akár október végéig tartó vonulás előtti gyülekezésük általában szeptemberben kezdődik.

Az ugartyúk hazánkban kifejezetten ritka, fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 500 ezer forint.