Barackszagú bogár vagy gyászbagoly legyen az év rovara?

Már elkezdődött a szavazás, amely eldönti, melyik fajt nevezik ki 2026-ban az Év rovarának. Aki egy voks leadásával szeretne résztvenni a kiválasztási folyamatban, az ide kattintva megteheti.

A címért ezúttal három rovar versenyzik, egyikük  a remetebogár (Osmoderma barnabita), amely Magyarország és egyben egész Európa egyik legkülönlegesebb és legritkább bogara.

A remetebogár érdekessége, hogy kifejlett példányai jellegzetes, erős sárgabarack illatot árasztanak, amely jelenlétüket már méterekről elárulja.

Erjedő, édes folyadékokkal táplálkoznak, például sérült fák kifolyó nedvét vagy túlérett gyümölcsök levét nyalogatják. Rejtett életmódjuk miatt ritkán kerülnek a szemünk elé, ráadásul mindenhol nagyon ritkának számít. Élőhelyeinek sérülékenysége és megfogyatkozása miatt a faj fennmaradása jelentős mértékben veszélyeztetett. Magyarországon fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 250 ezer forint.

A remetebogár egyik kihívója az Év rovara címért a párducfoltos hangyaleső (Dendroleon pantherinus), amely a szárnyán található fekete foltokról kapta a nevét. Ragadozó életmódot folytat, lárvái faodvakban más rovarok lárváit és imágóit zsákmányolják. Hazánkban ritka, mert odvasodó fákból is egyre kevesebb van az erdeinkben, és védett is, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.

Mellettük a gyászbagoly (Mormo maura) száll még versenybe, amely a bagolylepkék (Noctuidae) családjának legnagyobb szárnyfelületű hazai faja. Vetélytársaihoz hasonlóan az ő megpillantása sem egyszerű, mivel többnyire csak éjszaka hagyja el búvóhelyét, hogy táplálékot, jellemzően magas cukortartalmú nedveket keressen. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5000 forint.