Már 150 ezernél is több daru gyülekezik a Hortobágyon

A legújabb szinkronszámlálása szerint már 150 ezernél is több daru éjszakázik a Hortobágyon – közölte a Hortobágyi Nemzeti Park. Ezek a hazánkban nem őshonos madarak az őszi vonulásuk részeként gyülekeznek népes csapatokban hazánkban, a Hortobágy a legkedveltebb területeik közé tartozik.

A darvak az év nagy részét tőlünk északabbra, Svédország, Finnország, Észtország, Oroszország nádas, lápos sztyeppéin töltik, és ott is költenek. Nyár végén, ősz elején táplálékhiány miatt elindulnak Afrikába, néhányan pedig Dél-Európába vagy a Közel-Keletre. Hazánkban útközben pihennek meg az emberektől, zajoktól távoli nádas, lápos, vizes területeken. A madarak nagy része novemberben elhagyja az országot, az elmúlt években azonban egyre nagyobb számban maradnak itt áttelelni.

A daru (Grus grus) a magyar kultúra egyik meghatározó állata. A néphagyományban kiemelt jelentőséggel bír, krúgatása az ősz egyik elmaradhatatlan hangulati eleme, a darutollas kalap pedig egyfajta státuszszimbólum volt a magyar nép körében.

Szárnyfesztávolsága mintegy 2 méteres, felegyenesedve akkora, mint egy felnőtt ember. Tömege ennek ellenére csupán 4-6 kilogramm, mivel csontjai könnyűek és üregesek.

Egykor nagy számban költött hazánkban, de az 1910-es években ez megváltozott. Csak több mint 100 évvel később, 2015-ben figyeltek meg újra költő darupárt Magyarországon. Azóta nagyon ritka fészkelőnek számít hazánkban, kizárólag a Kisalföld egy apró területén bizonyított fészkelése.

Látványos násztánca után egy egész életre választ magának párt, fészekalja általában 2 tojásból áll. Ezeken a szülők felváltva kotlanak, körülbelül 1 hónapig. Táplálékuk magokból és rovarokból áll.

Magyarországon védett állat, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.