Bikák napjai: fotókon az idei szarvasbőgés
Olvasóink felvételei közül válogatva mutatjuk be az egyik legizgalmasabb magyarországi természeti jelenséget.
A szarvasbőgés a hazai ősz jellegzetes és lenyűgöző természeti eseménye, amely augusztus végétől október közepéig tart. Ekkor a gímszarvasok (Cervus elaphus) hímjei, a bikák, hangos bőgéssel jelzik jelenlétüket és erejüket a területükön. Ennek célja egyrészt a nőstények figyelmének felkeltése, másrészt a többi bika elriasztása, a terület védelme.
A hangos, mély bőgés napnyugta körül a legerőteljesebb, és gyakran órákon keresztül kitart, miközben a hímek akár fizikai harcokkal is demonstrálják erejüket, döntenek a párzási jogról. Ilyenkor a bőgés mellett az agancscsattogás is jól hallható az erdőkben.
A szarvasbőgés nemcsak a hangokról szól, hanem a látványról is: az egymásnak feszülő, gyönyörű agancsú bikák, a hímeket sokszor csoportosan figyelő tehenek, illetve az őszi színek szintén páratlan élményt nyújtanak. Nem véletlen, hogy ez az időszak rengeteg turista és természetfotós kedvenc időszaka.
Egyre kevesebb él ebből a látványos vízimadárból
A faj hazánkban nem őshonos, itthon szökött, elvadul példányok fordulnak elő.
Ritka vendég nálunk a kis goda
A faj kisszámú átvonulónak számít nálunk.
Több tucat bagoly is rejtőzhet egy-egy fenyőfán
Sokuk télire is hazánkban marad, ilyenkor a lakott területeken is gyakran megfigyelhetők.
Emberre is támadhat hazánk méretes ragadozó madara
Az uráli bagoly nem riad vissza, ha utódai védelméről van szó.
Különleges ragadozó madarat mentettek a Hortobágyon
A darázsölyv sokban eltér a rokonaitól.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
