Bizarr nevű forrás rejtőzik a Bakonyban
A Fingó-kút neve igencsak árulkodó.
Pár napja a Déli-Bakonyban, az Agár-tetőn kirándultam. Ilyenkor Nyirád felől kapaszkodok fel a csúcs felé, közben sík tájon rengeteg a látnivaló, majd következnek a kaptató szélén álló csodaszép sziklák és mesés erdők.
A célfajok között a harkályok, zuzmók és fodorkák szerepelnek. Egyik célállomás, ahová mindig nagy szeretettel érkezem meg, a Fingó-kút forrása. Itt nem csak vizet felvenni jó, hanem megpiheni és belesimulni a tájba, érezni annak minden apró pillanatát.
Az Agár-tető a Kab-hegy után a Déli-Bakony második legnagyobb bazaltvonulata.
A forrás elnevezésesének az eredete a hajdan volt vulkáni utóműködésre vezethető vissza.
Érdemes itt néhány percig türelmesen várakozni, nem kell mást tenni, mint figyelni a forrást, ugyanis a feltörő gázok miatt buborékok keletkezését láthatjuk.
Innen rövid sétával érem el azt az útbevágást, ahol a hazánkban szórványos előfordulású fekete fodorka szép állományát veszem szemügyre. Örömmel tapasztalom, hogy számuk évről-évre gyarapodik.
Pontatlanok voltak a növények terjedéséről alkotott elképzeléseink
Magyar szakemberek részvételével született az az izlandi kutatási eredmény, amelyben Surtsey szigetének növényi hódítóit elemezték, és jutottak új következtetésre.
Látványos madárvonulás zajlik az Alföldön
Ritka fajok példányai is feltűnnek az éppen költöző egyedek közt.
Űrlényszerű élőlények terjednek az Őrségben
Valójában nem egy másik bolygóról származnak, viszont tényleg nagyon messziről érkezett Magyarországra.
A kígyópisi mikroszkopikus golyócskákból áll
Ha egy embernek magas a húgysavszintje, abból jó eséllyel fájdalmas vesekő képződik, a kígyók azonban átalakítva mikroszkopikus gömböcskék formájában választják ki ezt az anyagot.
Pókhálóslepke: az átváltozás mestere az év lepkéje
A pókhálóslepke három nemzedéke különböző színezetet mutat.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
